Mikor nincs, és mikor van az Ige a helyén?

Gondolatok arról, hogy mikor kerül a helyére az Ige az életünkben, és mire képes a helyére került Ige?

 

1. Mikor nincs a helyén az Ige? Nem a helyére kerül Isten Igéje, ha horoszkópként olvassuk az Útmutató napi igéjét, avagy választ keresve valamely konkrét kérdésünkre, felütjük a Bibliát, és elhamarkodottan, szó szerint értelmezzük az első Igét, amit meglátunk, úgy gondolván, hogy "ezt mondja nekünk aznap Isten". Nem érezzük meg az Ige erejét akkor sem igazán, ha soha nem olvastuk még el a Szentírás egészét. Nem nyílunk meg az Ige tartalmára, ha nem helyezzük el magunkat az elolvasása előtt Isten jelenlétében, Isten terében, Jézus kegyelmes szeretetében és a Szentlélek erejében. Nem tudjuk teljesen befogadni az Igét, ha csak olvassuk. Hallanunk is kell. Szokjunk rá arra, hogy az Igét olvassuk hangosan fel, és ne csak el. Hallgassuk az Igét istentiszteleten, a hívők közösségében. Az igehirdető, a sok lélek rezdülése, a liturgia elemei, az ének és az imák sokkalta több esélyt teremtenek, mint mi saját magunk. Adjunk meg minél több esélyt az Igének, hogy megzendülhessen bennünk, hogy a helyére kerülhessen! Saját magunknak adunk ezzel esélyt, mert azért adta az Igét az Isten, hogy keresse a helyét ebben a világban, a mi életünkben. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Mikor van az Ige a helyén az életünkben, a lelkünkben? Salamon király példabeszédei egy szép képet adnak nekünk arról, hogy milyen a helyére került Ige: "Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige." (Péld 25,11) Milyen nehéz lehet az Ige, ha egy aranyalmának képzeljük el? Egy szép alma kb. negyed liter térfogatú. Negyed liter arany öt kiló. Miért ilyen súlyos az Ige? Az Ige Isten megjelenése a világban. Minden Ige a Teljességet koncentrálja magába. Az Ige Isten teremtő erejét hordozza. Ez a teremtő erő korlátlan: összehajthatja akár palástként is az eget (Zsid 1,12). Az Ige olyan, mint a kő. De nem ám akármilyen kő! Az Ige pontosan az a kő, amelyet Isten a világ közepébe helyezett el: a Szegletkő, a testté lett Ige. A Szegletkő, Jézus Krisztus, a beleütközés köve (Róm 9,32; Károli-fordítás). Mikor van az Ige a helyén? Akkor, ha a szívünk közepébe érkezett meg – az ezüsttányéron. Az ezüsttányér: maga a Szentlélek. Ha a Szentlélekre nyitottan fogadjuk be az Igét – akkor került oda, ahova azt Isten szánta, oda, ahol Jézus lakik: a szívünkbe. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mire képes a helyére került Ige? Az Atyától elindult Ige Jézus keresztáldozatának a kegyelmével az Ige befogadására megtisztított szívünkbe került a Szentlélek által. Végre a helyén van! Elégedettek lehetünk-e ezzel? Nem. Ha már befogadtuk az Igét, hagyni kell, hogy munkálkodjék bennünk. Történik azonban még valami. Az Ige nem nyugszik meg bennünk: át kell adnunk másoknak. Hol lesz az Ige a helyén? A testvéreink szívében. Az Ige végre a helyére került: közös kincsünkké vált. Vége van-e az Ige vándorútjának ezzel? Nem! Még mindig nem! Mire képes a helyére került Ige? "Az ige kőszálként megáll, megszégyenül, ki bántja." (EÉ 254). Az Ige a mi teremtő Atyánk és megváltó Urunk jele ebben a világban, amelyre, mint kősziklára, a házunkat mi mindannyian bizton építhetjük. Az Igére épült ház az Atya Háza, amelyben mi mind örök szállásra találunk. Ide, az Atya Házába vezet minket vissza az Ige, Jézus Krisztuson, az Ajtón (Jn 10,9a) keresztül. Így tér oda vissza az Ige, ahonnan elindult: az Atyához, de nem üresen, hanem mindannyiunkkal, Urunk egész nyájával együtt – Örökre. Halleluja! Ámen. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi Jézus követésének, a tanítványi létnek a lényege?

Dietrich Bonhoeffer, Rowan Williams és Ferenc pápa erről írt könyvének összehasonlítása

 

1. A tanítványi lét leírása Dietrich Bonhoeffer: Követés című könyvében. 1.) Jézus követése megváltozott életet ad és kíván, amely a megvetett szenvedést vállalja a Krisztusban a Krisztusért. Nincs olcsó kegyelem. 2.) Jézus követése a teljes bizalmunkkal való teljes ráhagyatkozás arra, hogy Krisztus Urunk kiábrázolja magát bennünk. Ekkor már nem a saját magunk szempontjából értelmezzük és éljük az életünket, hanem a Krisztusban a Krisztusért. A követés a szabadság és az öröm teljessége. 3.) Jézus követése az egyes ember döntése ugyan, de elszakíthatatlan a tanítványok közösségétől, az egyháztól. 4.) Jézus követése elválaszt a világtól de ugyanakkor a szeretet egyetemességében hozzákapcsol minden emberhez. 5.) Jézus követése nem az a széles út, amelyen a sokaság jár. A Jézusban élő egész életünk hirdető erejével ezért is kell tanúskodnunk Urunkról mindenkor, amíg csak újra el nem jön. Az az intenzitás, amely a sorokból árad, nyilvánvalóvá teszi, hogy a sorok írója nem intellektuális avagy irodalmi bravúrt tár elénk, hanem saját, a Krisztusban átformált legbenső lényét – ennek minden következményével együtt. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A tanítványi lét leírása Rowan Williams: Tanítványként az úton című könyvében. 1.) A tanítványság egy olyan létállapot, amelyben megszakítás nélkül hallgatsz és figyelsz; hagyod, hogy Jézus cselekedete (és így közvetve: az Atya cselekedete) megtörténjen általad. 2.) A tanítványság lényege a Szentháromság életével való összefonódás. A tanítványság növekedés és öröm. 3.) A tanítvány azokkal van együtt (a világ szegényeivel, kirekesztettjeivel), akiknek a társaságát Jézus keresi. Olyan helynek kell lennünk, ahol időt és teret kapnak az emberek az örök szeretettel való találkozáshoz. A szentek örömöt teremtenek maguk körül és új fényben láttatják a világot. A jelenlétükben felismerik a többiek, hogy Isten munkálkodik a világban. Bennük nem magukat látod, hanem Istent. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A tanítványi lét leírása Ferenc pápa: Örüljetek és ujjongjatok című könyvében. 1.) Az életszentség azt jelenti, hogy folyamatosan Krisztussal együtt meghalunk és feltámadunk; a mértékét az határozza meg, hogy mekkora bennünk a Krisztus hasonmása. Kereszténynek lenni öröm a Szentlélekben. 2.) A bizalomteljes imádság az Isten felé tegezve kitáruló szív válasza, amelyben elhallgat minden szó, hogy a csendben hallhatóvá váljék az Úr édes hangja. Ebben a csendben lehet fölismerni a Lélek világosságában az életszentség útjait, amelyeket az Úr mutat nekünk. 3.) Ha valóban Krisztus szemléléséből indulunk ki, akkor azok arcán (a szegényekben és a szenvedőkben) kell észrevennünk Őt, akikkel azonosulni akart. 4.) Senki sem önmagában, elszigetelt egyénként üdvözül. A közösség arra hivatott, hogy megteremtse azt az isteni teret, amelyben a föltámadott Úr titokzatos jelenléte megtapasztalható. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

4. A tanítványi lét három leírásának összehasonlítása egymással. A tanítványi lét három leírása számos jelentős hasonlóságot tartalmaz. A nagyfokú egyezés oka kettős. Egyrészt a három könyv tanítványi lét megvalósulásának a leírását tartalmazta, és nem foglalkozott a tanítványi lét dogmatikailag megalapozott okaival. Másrészt mindhárom szerző személyében és szemléletében a kereszt és nem a dicsőség teológusa. A bennünk kiábrázolódó Jézus (noha mindenkiben máshogyan ábrázolódik ki) a tanúságtevők megfogalmazásainak a lényege alapján is ugyanaz a Jézus. Hiába vagyunk valamennyien vakok, és tapogatjuk az elefánt nagyon eltérő részeit, mégis, sok-sok élettapasztalatot összetéve ugyanannak az elefántnak kell összeállnia a töredékes képekből. Az erről való saját benső bizonyosságom mellett nagyon szép volt megélni ezt a "közösségi bizonyosságot" e három mű olvasása és összehasonlítása közben. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi az igazi bölcsesség?

Újévi gondolatok a világ harmóniájának követéséről

 

1. Mi minden nem azonos a bölcsességgel? Az év elején sokan gondolkodnak azon, hogy milyen bölcs döntéseket hozhatnának az új évben. Sokan azonosítják az okosságot vagy a tudást a bölcsességgel. Sokan úgy gondolják, hogyha túllépek a saját gondolataimon és döntéseimen, az bölcs dolog. Valamilyen korábbi viselkedésem igenlése és tagadása ugyanúgy saját magam körül forog. Sokan a náluk bölcsebbnek vélt embert követik, és azt hiszik, hogy ezzel megtalálták a bölcsességet. Ha mindenki egyfelé megy, akkor soha nem talál meg a közösség semmilyen új utat... (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan lehet megközelíteni a bölcsességet? Az ókori bölcsesség kulcsfogalma volt az arany középút, azaz a szélsőségektől való tartózkodás. Ha mindenki jobbra megy, akkor a bölcs ember balra tart. Mert akkor ez a helyes súlyozás. A bölcsesség felé vezető út a Teljesség sokszínűségének az egyre mélyebb és mélyebb megélése, és a sok szín közötti okos választás képessége. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az igazi bölcsesség? Az igazi bölcsesség küszöbe az emberi korlátainknak a megérzése. A Teljességet kell befogadnunk ahhoz, hogy bölcsek lehessünk. Ha belépünk a Szentháromság szeretetkapcsolatába, akkor Istentől egy olyan nézőpontot kapunk ajándékba, amely egyszerre látja át az egész Teljességet. EZ a bölcsesség. A bölcsesség mindenhol ott van – ahol magunkba zárt emberi létünkkel nem keressük. Utánunk kiált. Azt kívánom minden Olvasómnak az új esztendőre, hogy hallja meg a bölcsesség kiáltását. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi az egyetlen kívánság, ami helyénvaló?

Karácsonyi gondolatok a kilencedik és tizedik parancsolat kapcsán

 

1. Mi mindent nem szabad kívánnunk? A karácsony és az újév a kívánságok ideje. Pedig nem kérni kellene karácsonykor Jézustól, hanem adni neki! Hasonlóképpen: újévkor sokan a saját magunk életével kapcsolatos kívánságokat fogalmazunk meg. Lehet, hogy idén azt kellene megfogadnunk, hogy nem fogadunk meg semmit? A kilencedik és tízedik parancsolat nem arról szól, hogy ne kívánjunk házat, házastársat, vagy bármit, ami a másé, hanem arra figyelmeztet bennünket, hogy a földi kívánság, a sóvárgás, az "Én úgy akarom berendezni a világot, ahogyan Én elterveztem" gondolkodása már önmagában is lázadás Isten akarata ellen. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan fogalmazódik meg egy igazi kívánság bennünk? (Egy tanulság a szentföldi zarándokutamról.) Azok a kívánságok, amelyek nem tőlünk erednek, sokszor nagyon sajátos módon fogalmazódnak meg bennünk. Egy példát mutatok erre a szentföldi zarándokutamról. Hogyan "szokott" ez megtörténni? Nagyon jellemzően: "darabokban". Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy Jézus kívánságait egyben befogadjuk. Ezért fokozatosan eddz bennünket rájuk. Megsejteti velünk a kívánság egyik csücskét. Aztán megmutatja a másikat. Majd a harmadikat. És egyszer csak: megmutatja, ahogyan összeáll a kép. Akkor értjük meg (hónapokkal, évekkel később), hogy mi miért történt velünk korábban. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az egyetlen kívánság, ami helyénvaló? Mit tudok az Olvasónak kívánni karácsonyra mindezek után? Hogy ki tudja mondani tiszta szívéből: "Legyen meg a te akaratod!" Hidd el kedves Olvasóm, ha ezt ki tudod mondani a szíved mélyéből, onnan kezdve elkezd áradni Rád a kegyelem. Minden nap új és új ajándék lesz a számodra. De nemcsak a Te számodra. Mindenki számára, aki csak a közeledben tartózkodik. Mert abban a pillanatban, ahogyan kimondtad azt, hogy "Legyen meg a te akaratod!", megszületett benned a Krisztus. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Oldalak

Feliratkozás  csatornájára