Mi az őszinteség lényege?

Gondolatok a nyolcadik parancsolat kapcsán

 

1. Ki a felebarátom és mi a hamis tanúbizonyság? Mennyivel egyszerűbb lenne a nyolcadik parancsolat ("Ne tégy felebarátod ellen hamis tanubizonyságot!"), ha a "felebarátod" nem lenne ott, avagy helyette az állna, hogy "barátod". Jézus példázata az irgalmas szamaritánusról (Lk 10,25) arra tanít minket, hogy a szeretetközösség és az irgalomnak a szükséget felismerő cselekedetei határozzák meg a „felebarát” fogalmát. Isten nem személyválogató (5Móz 10,17; ApCsel 10,34; Róm 2,11). Mi sem lehetünk azok. A hamis beszéd messze nem csak a bíróságon káros. Napjaink „post-reality” társadalma szörnyűségesen bevett gyakorlattá tette, hogy amit hangsúlyosan elmondanak: az igazzá válik – függetlenül attól, hogy a valóság ennek homlokegyenest az ellenkezője. Az igaz beszéd nemcsak helyes, hanem tiszta is. A hallgatás is hamis tanúbizonyság lehet. A parancsolat igazi értelme itt sem a tiltás, hanem a felszólítás. Terjesszem az igazságot, álljak ki érte, ne hallgassak, amikor gyalázzák az igazat. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan lehetünk őszinték? Az őszinteséget sokan azonosítják az igazmondással. Ezzel szemben az őszinteség mély tartalma az, amikor Istennel szemben őszinték vagyunk. Amikor valaki őszintén beszél, a lényegről beszél a lényegtelen helyett. Az őszinteség nem okvetlenül jelent beszédességet. (Sőt! Az igazi őszinteség kevés beszédű, mert a lényegre koncentrál.) Egy némaságot fogadott karthauzi szerzetes is igen nagy erővel képes megmutatni a létének a lényegét életével, metakommunikációjával, illetve írásaival. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az igazi őszinteség? Az őszinteség lényege a teremtett világ harmóniájához való viszonyunk. Ha elfogadjuk Isten teremtett rendjének a harmóniáját, akkor bekerülünk abba a szeretetáramba, ami a Szentháromságtól indul el. Az, hogy meghalljuk-e Jézus szeretetre hívását, életünk legfontosabb döntése. Az igazi őszinteséghez tehát hozzá tartozik, hogy átadjuk azt a szeretetet másoknak, amelyet mi magunk megkaptunk. A szeretetláncolatban való részvétel létezésünk lényege. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi a lopás ellentéte?

Gondolatok a hetedik parancsolat kapcsán

 

1. Mi mindent tudunk lopni? A másik ellopható tulajdona messze nem csak egy tárgy lehet. A hetedik parancsolat az eredeti értelmezése szerint az emberrablásra vonatkozott. Isten megadta a szabad döntés lehetőségét az embernek, még azon az áron is, hogy ellene forduljunk, és hogy megöljük az egyetlen fiát. Nem sajátíthatjuk ki egyetlen ember szabadságát sem. Bizalmat is lehet lopni. Minden manipuláció, tisztességtelen haszon avagy csalás lopás. Lopás a fösvénység és a tékozlás is, mert gátat szab a mások boldogulásának. Ahogyan most tönkretesszük a Földet, azzal az utódainkat lopjuk meg. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Mi a lopás ellentéte? A lopás ellentéte nem a "mától kezdve nem lopok" fogadalma. A lehetőséget csak akkor nem lopjuk el másoktól, ha megteremtjük nekik. Mint minden parancsolatnál, így a lopásnál sem az a lényeg, hogy mit NEM teszek, hanem az, hogy mit teszek? A tunya nem-cselekvés: naplopás. Nem az önkorlátozás, a lopás bűnétől való tartózkodás, hanem a nagylelkűség, mások "helyzetbe hozása", mások önbizalmának, önbecsülésének a növelése a lopás igazi ellentéte. Csak a szolgálattal eltöltött élet mentesül a lopástól. Csak akkor nem veszel, ha adsz. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Mikor nem lopom meg Istent? Az élet csak akkor egy zéró összegű játszma, ha nem hisszük el, hogy Isten ma is folytatja a teremtést, és minden pillanatban a szeretetének az áradatával önt el minket. Ez a kifogyhatatlan forrás adja azt a szeretet-többletet a világban, ami újra és újra átadható. Életünk akkor válik teljessé, ha bekapcsolódik a Szentháromság szeretetkapcsolatába. Ha magunkba zárjuk a ránk zúduló szeretetet, és nem adjuk tovább, azzal meglopjuk Istent. A katolikus egyházban a szentté avatás egyik kritériuma, hogy a jelölt örömöt sugározzon maga körül. Mindannyian sugározhatunk örömöt magunk körül, mert ez az öröm a minket elérő végtelen szeretetből fakad. Isten szeretetének az átadása teszi teljessé a saját örömünket is. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hogyan maradhatunk hűségesek?

Gondolatok a hatodik parancsolat kapcsán

 

1. Hányféleképp tudunk paráználkodni? Amikor a bűneinkről kell beszélnünk, nagyon könnyen áll rá a gondolkodásunk egy olyan szövegezésre, amelyről úgy véljük, hogy bűnmentessé mossa a bűnt. Három példát is hozok erre az "szalonképessé formálásra" – ami nagyon veszélyes. Támár megerőszakolásának Ószövetségi történetén mutatom, be, hogy a paráznaság egy igen sajnálatosan jó példája annak, hogy a bűnbe esés a legtöbbször egymásból nagyon könnyen következő grádicsokon keresztül megy végbe. Az ördög hamar elsomfordál, ha teljesen zárt ajtóba ütközik. Egyre könnyebb dolga van azonban akkor, ha már megtettük az első, a második, avagy a sokadik "óvatlan" lépést a bűn felé. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan maradhatunk hűségesek? A paráználkodást a Biblia a szexualitásnál sokkal kiterjedtebb módon értelmezi. A paráznaság (kiterjesztett értelemben) Isten teremtett rendjének a harmóniájával való szembeszegülés. A paráznaság igazi lényege nem a házastársunk cserbenhagyása, hanem Isten cserbenhagyása. A paráználkodás elkerülésére (akár szexuálisan, akár általánosan) az egyedüli esélyünk az, ha engedjük azt, hogy kiterjedjen ránk a Szentháromság szeretetkapcsolata. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A tisztaság, mint életállapot. A tisztaság vegytisztaság, azaz nem a bepiszkolódás ellentéte, hanem az Istenhez való közelség mértéke. A paráznaságtól való megmenekülés tehát nem a rossz elleni folyamatos küzdelem eredménye, hanem a jó elfogadása. Isten vonzáskörébe nem fér be a paráznaság. Aki megismerte már az Isten szeretetének a Tejességét, az nem fog ennél jobbra, avagy többre vágyni. Rájön ugyanis, hogy a Teljesség teljes: a Teljességnél nagyobb teljesség nem létezik. Isten szereteténél nagyobb szeretet nincs. Nagyon nagy védettséget kap a paráználkodás ellen az, aki elveszejtette már magát az Isten szerelmében. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Életem első áhítata

2019. szeptember 21. Evangélikus Hittudományi Egyetem

 

 

Életem első áhítatát (és egyben úti áldását) 1Móz 46,3-4 és Zsid 12,12-13 alapján 2019. szeptember 21-én, szombaton tartottam meg lelkész hallgató társaimnak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Az áhítat szövege itt olvasható.

 

 

Hányféle módon nem szabad ölni? És mikor muszáj?

Gondolatok az ötödik parancsolat kapcsán

 

1. Hányféle módon nem szabad ölni? Sokan úgy vélekednek az ötödik parancsolatról, hogy elég világosan érthető az, hogy mit tilt meg. Ne ölj! Ennél rövidebb és világosabb értelmű parancsolat nem is létezik. Azon persze már el lehet kezdeni alaposan gondolkodni, hogy mi a mondat tárgya. MIT ne öljünk meg? Csak és kizárólag embert, avagy állatot se? Növényt se? És aki úgy konkrétan, a két kezével nem öl meg semmit, csak éppen túlzottan sokat fogyaszt, és ezzel a Föld egészét öli meg??? Jézus arra tanít bennünket, hogy aki haragszik a társára, az is öl (Mt 5,21-22; 1Jn 3,15). Szavakkal is lehet ölni. A szeretet megvonása olyan gyilkosság, amely a lelket öli meg szép lassan, hosszú távon. A mások felett való ítélkezés, a kiközösítés, a levegőnek néző, a lesajnáló, a gúnyos tekintet mind-mind gyilkolni tud. Az apránként, csendben való gyilkolászás semmivel sem kevésbé gonosz, mint a véres tett. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Kit ölünk meg akkor, amikor képtelenek vagyunk a megbocsátásra? A neheztelés, a megbántottság is gyilkosság, mert megszakítja azt a szeretet-láncolatot, amely a Szentháromság bensőséges szeretetébe kapcsolja be az egész teremtést. A Bárányt, Isten Bárányát, Jézust magát öljük meg, amikor képtelenek vagyunk befogadni és továbbadni azt a szeretetlavinát, amely éppen Jézusból árad felénk. Ezzel azonban saját magunkat is megöljük, mert mi magunk zárjuk el magunkat az örök élettől. Jézus jelenlétében nincsen helye a megbocsátás hiányának. A megbocsátásra való képtelenség egy olyan rögöt képez bennünk, amely nem engedi Jézusnak, hogy átvegye az uralmat a lelkünk mélyén. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az, amit meg kell ölnünk? A fentiekből sokan azt a tanulságot vonják le, hogy az a jó keresztény, aki szelíd, békés és a légynek sem képes ártani. Ez egy nagy tévedés. Létezik olyasvalami, amivel szemben a keresztény embernek kíméletlennek, gyilkosnak kell lennie. Ez nem más, mint a saját, Jézus-nélküli önmagunk. "Ha test szerint éltek, meghaltok, de ha a test cselekedeteit a Lélek által megöldöklitek, éltek." (Róm 8,13) Jézus lelke nem tűr a szívünkben társbérletet. A bennünk megéledő Jézus maga űzi ki ostorral a régi lelkünknek azt a maradékát, amely ellenáll neki. Hagyjuk, hogy így legyen! Sőt, ne csak hagyjuk, hanem várjuk és segítsük is. Így teremtődik meg bennünk magunkban Isten Országa (Lk 17,21). (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Oldalak

Feliratkozás  csatornájára