Gerhard O. Forde

Cross and glory

Good Friday/Easter thoughts about the totality of salvation

 

1. Good Friday: The Path of the Cross – understandings and misunderstandings. Christ’s Cross stands in the center of Christian faith, in the middle of our hearts. Still: we are unable to understand the scandal of the Cross. Human thought is very much limited and simplifying. We think: If something is that majestic like Jesus, it cannot be humiliated. When we feel that "something is wrong" with the serial scandals of Jesus we actually feel that there is something wrong with ourselves because we are still not able to stand in front of Jesus and look at the beautiful Totality of His Face, Cross and judgment. With everything. With anything. With Him. (If you would like to read about this more, please, read my Good Friday essay published here.)

 

2. Holy Saturday: The beauty of the Silence of mourning. It is silence on Holy Saturday. Is this silence frightful? Is it the silence of the absence of Jesus? No, it is not! It is the silence of hope, expectation and our internal communion with Jesus. The Silence of the Holy Saturday is the Silence of God’s Totality and Purity reflected in Jesus. Good Friday is the occasion to face ourselves, while Holy Saturday is the time for immerse in ourselves. Let’s feel as we approach the core of our existence: the power of the resurrection’s Gospel that rewrites everything. (If you would like to read about this more, please, read my Good Friday essay published here.)

 

3. Easter: The Glory of resurrection. According to the Greek Orthodox thinking Christ suffers for us on the Cross in every moment. Let us experience this as the inconceivable pain of the Father above the Cross, the suffering of Christ on the Cross and the heartbreaking pain of Holy Mary under the Cross are becoming unified. Let us experience the dignity of that the Father does not stamp the Creation but opens the direct Path to Himself as the tapestry of the Sanctuary of the Jerusalem Church is ripped apart (Matthew 27:51a). The covenant is made once and for all: the Father has become the Father of us all to whom we all can turn to – by Jesus and for Jesus – in a first name basis. Let us experience the beauty of resurrection! Let our hearts also resurrect from their dead and let them revive, live a new life that is Eternal! Let us ask for it together with the psalmist: "One thing I have asked of the Lord, this will I seek after; that I may dwell in the house of the Lord all the days of my life. That I may see the delight of the Lord, and may visit his temple." (Psalms 26:4). Our prayer in the Psalms has been fulfilled: the fact of resurrection is unchangeable, irrevocable and eternal. Hallelujah! Amen. (If you would like to read about this more, please, read my Good Friday essay published here.)

 

Key topics: 

Key words: 

Kereszt és dicsőség

Nagypénteki/húsvéti gondolatok a megváltás teljességéről

 

1. Nagypéntek: A Kereszt Útja – értések és félreértések. Krisztus keresztje a keresztény hit középpontjában, szívünk közepén áll. Mégis: képtelenek vagyunk megérteni a kereszt botrányát. Az emberi gondolkodás törpe és egyszerűsítő. Ha valami magasztos, mint Jézus, akkor nem lehet megalázott. Amikor úgy érezzük, hogy Jézus sorozatos botrányaival "valami nincsen rendben", akkor tulajdonképpen azt érezzük meg, hogy velünk magunkkal nincsen rendben még valami, mert még nem vagyunk képesek Jézus színe előtt megállni, és szemlélni Arcának, Keresztjének, ítéletének a gyönyörű Teljességét. Mindennel. Bármivel. Vele. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem olvassa el a nagypéntek/húsvéti blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Nagyszombat: A gyász csendjének gyönyörűsége. Nagyszombaton csend van. Félelmetes ez a csend? Jézus hiányának a csendje ez? Nem! A reménység, a várakozás, a Jézussal való benső egyesülésünk csendje ez. A nagyszombat Csendje Isten Jézusban megmutatkozó Teljességének és Tisztaságának a Csendje. Nagypéntek a magunkkal való szembesülés, nagyszombat a magunkban való elmélyedés helye. Érezzük meg, ahogyan közeledünk létünk legbenső magjához: a feltámadás örömüzenetének mindent újraíró erejéhez. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem olvassa el a nagypéntek/húsvéti blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Húsvét: A feltámadás dicsősége. A görögkeletiek gondolkodása szerint Krisztus minden percben kínhalált szenved értünk a Kereszten. Éljük át, ahogyan egybeforr az Atya emberi ésszel el nem képzelhető fájdalma a Kereszt felett, Krisztus kínhalála a Kereszten, és Mária szívet szaggató fájdalma a kereszt alatt. Éljük át annak a magasztosságát, hogy az Atya nem pecsételi be a Teremtést, hanem megnyitja a közvetlen Utat saját maga felé azzal, hogy a Templom kárpitja kettészakad (Mt 27, 51a). A szövetség végleg megköttetett: az Atya mindannyiunk Atyja lett, akihez mi mind – Jézus által és Jézusért – tegező módban fordulhatunk. Éljük át a feltámadás gyönyörűségét! Támadjon fel a mi szívünk is a halottaiból, keljen új Életre, amely Örök! Kérjük együtt a zsoltárossal: "Egyet kértem az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életem minden napján; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az Ő templomában." (Zsolt 27, 4). Zsoltáros kérésünk teljesült: mert a feltámadás ténye megváltoztathatatlan, visszafordíthatatlan, felülírhatatlan és örök. Halleluja! Ámen. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem olvassa el a nagypéntek/húsvéti blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Key words: 

The touch of Totality

Advent thoughts about the knowledge of God

 

 

1. A life distancing itself from Totality will not be fulfilled. Man is an animal especially sensitized for novelties. This leads to insatiability, anxiety and a need to increase our possessions. A life without knowing Totality remains unfulfilled and restless. That is why the attempts to fulfill such a life will never end. (If you would like to read more about this, please read my essay here.)

 

2. Having a life, which thinks that it "knows" Totality is a trap. The history of mankind is full of such attempts which wanted to possess Totality. Making an idol, creating dependence and attempts to "get to know" Totality were all ways to achieve possession. If we think that we got to know Totality, we squeeze Totality into the narrow conceptual framework that we have been able to create. This is a trap. With all this I do not want to say – by far – that the efforts to increase our knowledge on God would be harmful. However, we must see that the more complicated way we describe God, the more far away we get from the fulfilling, infinite simplicity of God’s permanence, totality and magnificent Silence. The "theology of glory" based solely on the compliance with the law is not only a trap because it places the law above Christ and God and its compliance creates pride and presumptuousness in us, but also because it puts ourselves above God, too, by the fact that it presumes that Totality is likely to be fully known. To strive for the knowledge of Totality is a trap. There is only one way to "know" Totality: if we dedicate ourselves to it – entirely. If we become open to the call of Totality: Totality will embrace us. IT IS what has been made available by Jesus’s incarnation and sacrifice of the Cross. IT IS what we celebrate at every feast, and at Christmas, too. IT IS what we are preparing for during Advent. (If you would like to read more about this, please read my essay here.)

 

3. On the way to the touch of Totality. To become open for the call of Totality can be a consequence of a moment. Accepting Totality is very often a long process of an entire life that will only be fulfilled by seeing the Kingdom of God "face to face". Real life starts when man can see Christ. Real life becomes fulfilled at the moment of seeing Christ. Starting from this moment, this moment becomes a part of our life forever. I wish all my Readers that this year’s Advent would give more openness for all of You to embrace Totality. (If you would like to read more about this, please read my essay here.)

 

 

Key topics: 

Key words: 

Feliratkozás RSS - Gerhard O. Forde csatornájára