1. Mi a különbség a fiatal és az idős között? A fiatalság a külvilágra való nyitottságunkkal, a válaszkészségünk sokrétűségével és a tanulásra való készségünkkel azonos. Az idős kor a hatékony viselkedési mintázatokká kódolódott tapasztalattal, a lényeges és a lényegtelen megkülönböztetésével és szélsőségektől való tartózkodás bölcsességével írható le. A fiatal és az idős viselkedés nem életkorhoz kötött. A komplex rendszerek akkor igazán fejlettek, ha mindkét viselkedésre képesek – egymással váltakozva. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)
2. A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban. A fiatal kor a felfedezés, a környezetről alkotott kép gazdagodásának a kora. A fiatal korban nincs állandósult rend. A fiatal számára minden perc egy élet. A fiatalság kiteljesedése szétfeszíti a kereteket, és új világot teremt. A fiatal zabolázhatatlan, életerős és vidám. Az idős kor a letisztulás, a lényeglátás és a bölcsesség kora. Az idős kor megtanult várni. Az idős kor megtanult hallgatni. Az idős számára minden élet egy perc. Az idős kor megérezte a tisztaság és a csend utánozhatatlan szépségét. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)
3. A kiteljesedés élethelyzetei Jézusban. A Jézusban élő ember nem felváltva fiatal és idős, hanem belépett a Szentháromság időtlenségébe, ahol egyszerre lehet mindkettő. Jézus, mint Ajtó (Jn 10,9), megnyitja az Atya Teljességét, amely a fiatalság növekedésének és gazdagodásának végtelen teret ad. Jézus, mint az Út és az Igazság, az idős kor lényeglátását a Látás Teljességével ruházza fel. Jézus, mint az Élet, egybeforrasztja a fiatalság lüktetését az idős kor időtlenségével. A Jézusban élő ember a Feltámadásban él, ahol a halál nem vég, hanem az Isten Teljességére kinyíló kapu. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)
Bevezetés. Ahogyan a szeptemberi első írásomban leírtam, a nyárig egy teljes lelkigyakorlatot végig fogok járni az írásaimmal. A karácsonyi írással eljutottunk a négy hetes lelkigyakorlat első hetének a végére: megszülethetett bennünk a Krisztus, helyet kaphattunk Isten Házában és ráébredhettünk arra, hogy Isten Gyermeke vagyunk mi is. A lelkigyakorlat második hetével foglalkozó négy írásom a bűneinkkel szembesített minket. Megvizsgáltuk a közösségi és az egyéni, személyes bűneinket, átgondoltuk a jó döntések feltételeit és választ adtunk arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb döntés az ember egész életében. A nyárig a négyhetes lelkigyakorlat második két hetét fogjuk bejárni: végigimádkozva Krisztus Urunk teljes földi életét.
- február 22: Miért nem lehet megkerülni Jézust? Gondolatok az Ige megtestesülésének titkáról
- március 8: A feladat és a szolgálat különbsége. Böjti gondolatok az önfeláldozás hasznáról (Jézus gyermekkora és megkeresztelkedése)
- március 22: Miben különbözik a remény az elvárásoktól? Böjti gondolatok a hit erejéről (Jézus tanítása és csodatételei)
- április 5: Böjti gondolatok Jézus ERŐ-teréről. Az eucharisztia ereje
- április 19: Kereszt és dicsőség. Nagypénteki/húsvéti gondolatok a megváltás teljességéről
- május 3: Hányféleképpen örülhetünk az élet teljességének? Gondolatok az öröm ezer arcáról
- május 17: A kiteljesedés élethelyzetei: Gondolatok az élet Teljességének öröméről
-----------------eddig jutottunk el az imáinkban--------------------------------------------------------
- május 31: A Lélek-jelenlét formái. Gondolatok az életszentségről
- június 7: Mi teszi vonzóvá az egyházat ma? Pünkösdi gondolatok az evangélium erejéről
- június 21: Miben más a szó és az Ige? Évzáró gondolatok Isten szavának erejéről
1. Mi a különbség a fiatal és az idős között?
A fiatal és az idős kornak az írásomban használt értelmezése nem kötődik az életkorhoz. Lehet valaki fiatalon idős – és idősen fiatal. A fiatal és az időskor lényege nem kötődik a biológiai korhoz sem: lehet valaki rokkant testben is fiatal, és egészségtől kicsattanó testben is idős. A fiatalság a számomra, mint hálózatkutató számára a külvilágra való nyitottságunkkal, a válaszkészségünk sokrétűségével és a tanulásra való készségünkkel azonos. Az idős kor a hálózatos kontextusban a hatékony viselkedési mintázatokká kódolódott tapasztalattal, a lényeges és a lényegtelen megkülönböztetésével és szélsőségektől való tartózkodás bölcsességével írható le. A fiatal hálózat kevésbé rendezett, mint az idős. A hálózatot idős korra éppen annak az információnak (tapasztalatnak) a kódolása rendezi, amellyel az idős rendszer a fiatalhoz képest rendelkezik. Pontosan ennek a hálózatot rendező tanulási folyamatnak az eredménye az az időskori tudás, amely a már ismert helyzetekre hatékony, megbízhatóan megismételhető és az esetek többségében gyors választ ad. Az idős kor azonban nemcsak azt tudja, hogy mit kell tenni egy adott helyzetben, hanem (ennél sokkal fontosabb tulajdonságként!) azt is tudja, hogy mit nem érdemes tenni egy adott helyzetben. A mit kell tenni-nek és a mit nem érdemes tenni-nek a kettőssége az a bölcsesség, amely az arany középúton maradva tartózkodik a szélsőségektől. Sőt! Ha a bölcs idős a környezetében szélsőséget tapasztal, akkor (a környező világ stabilizálása érdekében) annak ellene tesz. Azzal zárom, amivel kezdtem: a fiatal és az idős viselkedés nem életkorhoz kötött. A komplex rendszerek akkor igazán fejlettek, ha mindkét viselkedésre képesek – egymással váltakozva.
A fiatal és idős viselkedés váltakozása, mint a komplex rendszerek létezési módja. A fiatal, felfedező viselkedés a környezet változékonysága esetén igen fontos. Az idős, a helyzet előnyeit felismerő és felhasználó viselkedés a környezet állandósága esetén válik hasznossá. Egy állandósult környezetben az idős rendszer által ismételt, hatékony válasz azonban hamar felborítja a környezet állandóságát. Ezért egy idő után az idős viselkedés (amely stabilizálni próbálja a környezetét is) helyt kell hogy adjon a fiatal, felfedező viselkedésnek. A felfedező viselkedés sokszínűsége a környezet nagyobb rendszerének a szintjén azonban "zajként" jelentkezik, ami stabilizálódni engedi a környezetet.(A zaj ugyanis átsegíti a környezet nagyobb rendszerét a stabil állapotoktól őt addig elzáró akadályokon.) A stabilizálódott környezetben újra fontossá válik az optimális válasz megtanulása és begyakorlása, ami a fiatal viselkedésből megint idős viselkedést formál. Így tehát a fiatal és idős viselkedés váltakozása a hatékony tanulás és a túlélés kulcsa, ahogyan arról már egy korábbi írásomban szót ejtettem. (A téma iránt érdeklődők számára javasolom ennek és ennek az angol nyelvű cikknek az elolvasását is.)
2. A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban
A fiatal kor a felfedezés, a környezetről alkotott kép gazdagodásának a kora. A fiatal kort kiteljesítő élethelyzet a növekedés, a tapasztalatokban való gazdagodás, a "mindenre képes vagyok" érzése, a játékosság és a felszabadult, kirobbanó öröm. A fiatal kor nem ismer tekintélyt, nem engedelmeskedik és nem korlátozza önmagát. A fiatal korban nincs állandósult rend. A fiatal zabolázhatatlan, életerős és vidám. A fiatal számára minden perc egy élet. A fiatalság kiteljesedése szétfeszíti a kereteket, és új világot teremt. Az idős kor a letisztulás, a lényeglátás és a bölcsesség kora. Az idős kort kiteljesítő élethelyzet a kiegyensúlyozottság, a megfontoltság és az élet rendjéről való tudás bensőséges, mindent átható derűje. Az idős kor felismeri, hogy mi az a helyzet, ami cselekvést kíván, és tudja, hogy mit tegyen. Az idős meglátja a bajt a környezetében, és segít benne. Mert az idős már átérzi, hogy mi a fájdalom, és már tudja azt is, hogy hogyan lehet tenni ellene. Az idős számára minden élet egy perc. Az idős kor megtanult várni. Az idős kor megtanult hallgatni. Az idős kor már megérezte a tisztaság és a csend utánozhatatlan szépségét.
3. A kiteljesedés élethelyzetei Jézusban
Jézusnak az Újszövetséget tartó bal kezével párosuló ember-arca, és az áldást adó jobb kezével párosuló Isten-arca együtt látható a Szent Katalin kolostorból származó, VI. századi Jézus Pantokrator ikonon. (A kisebb, tükrözött formák az ember és az Isten arcot külön-külön is megmutatják.) Fontos üzenete van ennek az ősi ikonnak. A Jézusban való élet nem eltörli ember voltunkat, hanem Istenhez emelve kiteljesíti azt. A Jézusban beteljesült élet visszaemel minket az első bűn elé, és immár a tudás Teljességében állítja vissza a teremtett ember eredeti, paradicsomi tisztaságát.
A Jézusban élő ember nem felváltva fiatal és idős, hanem belépett a Szentháromság időtlenségébe, ahol egyszerre lehet mindkettő. A Jézusban való élet egyszerre teszi Teljessé mind a fiatal, mind az idős kort. Jézus, mint Ajtó (Jn 10,9), megnyitja az Atya Teljességét, amely a fiatalság növekedésének és gazdagodásának végtelen teret ad. Az Atya tere nemcsak tágas, nemcsak korlát nélküli, hanem emberi ésszel elképzelhetetlen, irányaiban és dimenzióiban is megszámlálhatatlan lehetőségeket nyit meg. Jézus, mint az Út és az Igazság, az idős kor lényeglátását a Látás Teljességével ruházza fel. Jézusban elénk tárul Isten tudásának az egésze. Isten tudása azonban nem ismerethalmaz, hanem rend. Isten tudása nem bonyolítja a dolgokat, hanem egyszerűsíti. Isten tudása nem különbözik Istentől, hanem Isten maga. "Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige". (Jn 1,1) Isten Teljessége az a Tisztaság és az a Csend, amelyek kezdeti magvacskái az idős kor legszebb erényei. Isten Csendje azonban nem süket, válasz nélküli csend. Isten Csendje a megértés és az irgalom Csendje. Isten Csendje a mindent átható szeretet Csendje. Isten pazarlóan ránk áradó szeretete a bennünk élő fiatalság kiteljesítője. Jézus, mint az Élet, egybeforrasztja a fiatalság lüktetését az idős kor időtlenségével. A Jézusban élő ember a Feltámadásban él, ahol a halál nem vég, hanem az Isten Teljességére kinyíló kapu.
Mindezt és a lelkigyakorlat szeptember óta tartó eddigi írásait
átgondolva olvassuk át, és próbáljuk elmondani Szent Ignác imáját:
"Vedd, Uram, és fogadd el teljes szabadságom,
emlékezetem, értelmem és egész akaratom,
mindenem, amim van és amivel rendelkezem.
Te adtad nekem mindezt,
Neked, Uram, visszaadni.
Minden a Tiéd,
rendelkezzél vele egészen akaratod szerint.
Add nekem szereteted és kegyelmed,
mert ez elég nekem." Ámen.
