Szentháromság

A dicsőség természetéről

Elmélkedés a Szentháromságról – befejező rész

 

1. Emberi fogalmaink a dicsőségről. A dicsőség nekünk, földhözragadt embereknek, a saját magunk értékének a nagysága. Másoktól kapott elismerés, hódolat, amely sérthetetlenséget, stabilitást, boldogságot és békességet jelent. A földi értelemben vett dicsőség tehát olyan "hatalom", amelyért immár nem kell újra és újra megküzdeni. Egy olyan vágyva vágyott állapot, amely utáni sóvárgásunk (a dicsvágy avagy dicsszomj) olthatatlan, és mardosó érzésként kísérhet minket egy egész kielégítetlen, a mi mércéinkhez képest "dicstelen" földi életen át. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. A dicsőség igazi természete. Isten dicsősége a földi értelemben elképzelt dicsőségnek pontosan az ellenkezője: az a fény és ragyogás, amely Belőle kiárad az Istennel közösségbe kerültekre. Isten a saját dicsőségével tehát nem kap, hanem ad. Ugyanakkor nem a saját érdemeink szerint áraszt el minket Isten a dicsőségével, hanem létéből fakadóan. Isten dicsőségének a reánk árasztásával NEKÜNK adja tehát a sérthetetlenséget, stabilitást, boldogságot és békességet akkor, ha már kinyíltunk a Vele való kapcsolatra. Az Isten dicsőségét befogadó ember nemcsak elnyeli mindezt (mint ahogyan az ördög teszi), hanem válaszként megelevenedik, és egész életében Isten dicsőségét terjeszti maga körül. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. A Szentháromság dicsősége. A dicsőség Istentől ered. Áradása, és a Krisztussal való kapcsolatra nyitott emberi lelket megváltoztató ereje a Szentlélek igen fontos tulajdonságai. A Szentlélek a Szentháromságnak talán az emberi szavakkal a legkevésbé jellemezhető része. A Szentlélek sodrása olyan elemi erejű is lehet, hogy az ember korábbi önmagától igen messze kerülve, korábban a számára elképzelhetetlen tettek sokaságát teheti meg egymás után. Ugyanakkor a Szentlélek a csendes mindennapokban is bennünk munkálkodik. A Szentlélek Isten dicsőségének a "közvetlen megjelenítője" a Teljességgel még nem egyesült lelkek számára, amelyeket a Krisztusban megelevenít, és az Isten dicsőségét megjelenítő válaszra (életre) képessé tesz. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A hatalom természetéről

Elmélkedés a Szentháromságról – második rész

 

1. Emberi fogalmaink a hatalomról. Emberi értelmezésünkben a hatalom a mások feletti uralom és ezzel a saját szabadságom biztosítéka is. A hatalommal rendelkező olyan helyzet, kényszerek, illetve források birtokosa, amelyek megteremtették és legitimálják a hatalmát. A nyugati civilizáció hatalom-fogalma akcionista, amely rövidtávon gondolkodik. Ez a kezelésmód megbukik akkor, amikor olyan komplex rendszerek igazgatásával szembesül, mint amilyen a Föld egésze. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

2. A hatalom igazi természete. Isten mindenhatósága okafogyottá tesz bármilyen olyan helyzet, avagy forrás meghatározását, amely a hatalmát "legitimálná". Isten szabadsága nem függ a mi tetteinktől. Az időn kívül létező Teljesség nem lehet "akcionista", a rövidtávú gondolkodás a cselekvéséből kizárt. Isten hatalmának a lényege a világot jóra vezérlő Irány megteremtése és megmutatása Isten hatalmas terében. Isten hatalma tehát nem Istenről (Isten szabadságáról, Isten biztonságáról, illetve bármiről, ami Istent jellemzi) szól. Isten hatalma Isten egyik legnagyobb ajándéka a világnak, hogy a világ rendje fennmaradhasson. Isten hatalmának a lényege tehát az életünket lehetővé és jóvá tevő kegyelem, a Gondviselés. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

3. A Szentháromság hatalma. A hatalom a Szentháromság egészének oszthatatlan tulajdonsága. Ugyanakkor a világot jóra vezérlő irány az az Út, Igazság és Élet, amelyet a Földön Jézus testesített meg az Atya akaratából és dicsőségére, és amelynek felettünk lévő hatalmát az Atya Jézusra ruházta. Jézus tere nagyon sok mindenben átfed az Atya terével: hatalmas, teljes, lenyűgöző és békességes. Ugyanakkor Jézus tere személyes, az ember életét, örömét és szenvedéseit megélt módon ismerő, minket mélyen megértve belénk-látó, szeretetét személy szerint is ránk sugárzó tér. Jézus tere ezen általános, végtelenül szerető és résztvevő megjelenése mellett igen konkrét, végtelenül határozott, nagyon kemény, az emberi értelem számára is egyértelmű tud lenni, amikor az Irányt, az Igazságot, és az egyedül helyes Utat mutatja meg nekünk. Jézus terének ez a konkrét és nagyon célzott megjelenése mintegy az ember számára "értelmezi" az Atya akaratát/hatalmát és ezáltal teljességét, békességét és dicsőségét. Jézus hatalma a követése szükségességének ellenállhatatlan erejében jelentkezik az Őt ismerők számára. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen az életünk tere – a maga Teljességében?

Elmélkedés a Szentháromságról – első rész

 

1. Miért nem látjuk életünk terének a Teljességét? Ahogyan az ember az első almától kezdve tudást szerzett, egyre jobban látta és megértette a világ működésének (életünk terének) részleteit. A részletek egyre pontosabb megértésével azonban egyre inkább belevesztünk ezekbe a részletekbe, és egyre inkább elvesztettük a Mindenség érzetét. A Mindenség, azaz nemcsak a létező világ, hanem a létezhető világok összessége, a lehetőség-tér egésze, életünk terének a Teljessége a teremtmény-állapotunkban megmaradva nem ismerhető meg, mert emberi létünk befogadó képessége korlátos. (Aki többet szeretne olvasni erről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Milyen életünk terének a Teljessége? A július-augusztusi nyári szünet előtti utolsó három írásomban a Teljesség, Isten természetéről, azaz a Szentháromságról szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni: a tér/ország, a hatalom/igazság és a dicsőség/szeretet hármasában. Elsőként Isten hatalmas teréről foglalok össze néhány (töredékes) gondolatot. Isten hatalmas tere nemcsak a Teremtés és a létezés Egésze, hanem Isten ránk irányuló tekintetével, önmagát a Krisztusban és Szent Lelkükben számunkra is megnyitó ajándékával egyben a Teljesség megismerésének a kapuja is. (Aki többet szeretne olvasni Isten terének a jellemzőiről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Miként élhetjük meg életünk terének a Teljességét? Amilyen mértékben megszabadulunk a teremtményi léttől, oly mértékben leszünk alkalmasak a Teremtő befogadására. Azzal, hogy megszabadulunk a "teremtményi léttől" nem leszünk azonban üresek! Nemcsak azért nem, mert megismerjük a Teljességet, amelynél nagyobb élmény addigi életünkben még nem történt, hanem azért sem, mert ezzel azonos időben megtöltődünk azzal az energiával és szeretettel, amely ezt a "tudást", ezt az élményt, ezt az érzést másoknak is át fogja adni. (Aki többet szeretne olvasni erről a csodálatos folyamatról, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Feliratkozás RSS - Szentháromság csatornájára