1. Az észre nem vett Krisztus. "Már megint itt a karácsony. Már októberben elkezdek szorongani attól, hogy idén majd mi lesz. ... Jézus? Ja, tényleg! Láttam valami Jézuskát. Ott volt a játékosztályon, de akkora volt a tömeg, hogy oda már nem jutottam el." (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a karácsonyi blogbejegyzést itt.)
2. A mellettünk megszülető Krisztus. "Nagyon szép karácsonyunk volt megint. Voltunk délelőtt templomban. Jól viselkedtek a gyerekek. Kicsit fáztunk, de legalább szép volt az igehirdetés. ... A legkisebb gyermek lett az angyalka. Ő osztotta ki az ajándékokat. Mindenki örült. Elmentünk az éjféli misére is. Az is olyan szép volt. Igazán jó emlék maradt ez a Karácsony is." (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a karácsonyi blogbejegyzést itt.)
3. A bennünk megszülető Krisztus. Hadd javasoljam minden kedves Olvasómnak, hogy legalább néhány órára csendesedjen el a karácsony alatt. Képzeletben térdeljen oda a jászol elé. Örvendezzen annak, hogy Isten újra kinyitotta a Paradicsom kapuját, és beemelte Önt is a romlatlanságba. Lépjen gondolatban tovább! Vegye a karjaiba a kis Jézust. Érezze meg, hogy az Atya Háza nyitva áll arra, hogy Ön belépjen. Érezze meg, hogy a kis Jézus, akit a karjaiban tart, az Ajtó. LÉPJEN BE! Érezze meg az Atya örömének a Teljességét, ahogyan belépett a Házába. Érezze át, ahogyan mindenki örvendezik. Miért? Mert Ön Haza érkezett. Ezen túl ez lesz az Otthona. Visszamegy majd a szeretetteihez, és az ünnepek után elmerül a világ forgatagában. De tudni fogja, hogy az Atya Házának Ajtaja mindig nyitva áll Ön előtt. Mert Ön most már szabadon bejár és kijár. És békességet talál. Ez az Igazi Karácsony. Így született Jézus meg Önben is – és nemcsak Ön mellett. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a karácsonyi blogbejegyzést itt.)
Bevezetés. A szeptember óta megjelenő írások mind-mind ezt a karácsonyi írást készítették elő. A lélek fejlődése jó és a rossz természetes váltakozásában, a hálaadás, a szeretetszolgálat, a szeretetközösség, a megtérés, az imák, a Csend és a Teljesség érintése mind-mind arról szóltak, hogy találkozzunk a Krisztussal. Ez a karácsonyi írás a Jézussal való találkozásról szól. Emiatt igen rövid. Mert a Jézussal való találkozás Lényege felfoghatatlan, leírhatatlan és kibeszélhetetlen. De éppen ezért gyönyörű. Mert Teljes. És mert befejezett. És mert az Élet. Aki többet szeretne a karácsonyról olvasni, annak ajánlom az előző év karácsonyi írását, amely ugyanezt mutatta be – szavakban sokkal gazdagabban, a Lényeg szempontjából azonban sokkal szegényebben. Gyönyörű, Találkozással Teljes Karácsonyt kívánok minden kedves Olvasómnak!
1. Az észre nem vett Krisztus
"Már megint itt a karácsony. Már októberben elkezdek szorongani attól, hogy idén majd mi lesz. Megint nagyobb lesz a karácsonyfa, mint a tartó. Aztán meg ledől. Összegubancolódik a fényfüzér. A gyerek finnyáskodik, mert ilyen játéka már volt. Túl sok a szaloncukor. Túl kevés a szaloncukor. A férjemnek nem lesz elég friss a hal a halászlében. Meg különben is: az ő gyerekkorában még csuka is volt benne. A nagymama reklamál a családi torta miatt. Többet kellett volna aszalni. De ezek a maiak mindig csak az utolsó pillanatban kapnak észbe... Jézus!!! Jézus? Ja, tényleg! Láttam valami Jézuskát. Ott volt a játékosztályon, de akkora volt a tömeg, hogy oda már nem jutottam el."
2. A mellettünk megszülető Krisztus
"Nagyon szép karácsonyunk volt megint. Voltunk délelőtt templomban. Jól viselkedtek a gyerekek. Kicsit fáztunk, de legalább szép volt az igehirdetés. Szép lett a karácsonyfa is. A gyerekek csináltak Betlehemet is elé. Nagy volt a tanakodás, hogy mekkora is legyen a kis Jézus? Mert ha túl kicsi, akkor még a végén úgy tűnik, hogy jelentéktelen. De ha meg túl nagy, akkor az egész olyan hiteltelen lesz. De a végén nagyon szép lett. És a gyerekek örültek. Ez pedig a lényeg. Szerény volt a vacsora. De legalább nem volt kapkodás, jó volt a hangulat. Átjött nagypapa is, és vicceket mesélt. Szépen énekeltünk a karácsonyfa mellett. A gyerekek kezdték el a közös imát. A legkisebb gyermek lett az angyalka. Ő osztotta ki az ajándékokat. Mindenki örült. Elmentünk az éjféli misére is. Az is olyan szép volt. Igazán jó emlék maradt ez a Karácsony is."
3. A bennünk megszülető Krisztus
"Jézus bennünk való megszületése csak ajándék lehet.
Az ajándékot nem lehet kierőszakolni.
Azt alázatosan, bízón, csendesen várni kell.
De ne félj: Ő nem fog elkésni.
Mihelyt látja, hogy a vágyad őszinte,
valóban megelégelted a magad bűnös életét,
s igazán kész vagy elfogadni az Övét,
nem fog egy pillanatig sem várakoztatni."
(Gáncs Aladár, Fénysugár, 1928)
Hadd javasoljam minden kedves Olvasómnak, hogy legalább néhány órára csendesedjen el a karácsony alatt. Képzeletben térdeljen oda a jászol elé, és mondjon el egy imát Jézus előtt. Vegye észre a Ragyogást. Sütkérezzen benne. Érezze meg a szeretet melegét. Olvasszon el ezzel a kifogyhatatlan szeretettel minden bajt, ami érte az év, az évek során. Szippantsa be a tisztaság illatát. Örvendezzen annak, hogy Isten újra kinyitotta a Paradicsom kapuját, és beemelte Önt is a romlatlanságba. Lépjen gondolatban tovább. Gondolja azt, hogy Ön a szolgáló. Gondolja azt, hogy Máriának és Józsefnek ki kell teríteni valamilyen takarót, és egy percre Önt kérték meg, hogy vegye a karjaiba a kis Jézust. Ahogyan átveszi, érezze meg, hogy a kis Jézusnak nincsen súlya. Lebeg. De mégis nagyon biztosan ott van a karjaiban. Mosolyogjon rá. Érezze meg annak az erejét, ahogyan Jézus visszamosolyog. Érintse oda az egyik ujját a kicsi Jézus kezéhez, vagy talpához. Érezze meg, ahogyan Jézus megfogja és megtartja. Lépjen gondolatban még tovább. Hunyja le most már a benső szemeit is. Érezze meg, hogy Jézus érintése az Atya hívása. Érezze meg, hogy az Atya Háza nyitva áll arra, hogy Ön belépjen. Érezze meg, hogy a kis Jézus, akit a karjaiban tart, és aki megérintette, az Ajtó. LÉPJEN BE! Érezze meg, ahogyan Jézus megtisztítja Mindentől, ami rossz tulajdonság avagy emlék volt Önben, ahogyan az Ajtón áthalad. Érezze meg az Atya örömének a Teljességét, ahogyan belépett a Házába. Nyissa ki a benső szemét. Látni fog egy Asztalt. Költse el az Atyával a szeretet vacsoráját. Nem hangzik el egyetlen szó sem. Nem esznek meg egyetlen falatot sem. Mégis: ez lesz az egész életének a legbékésebb, legszebb pillanata. Gyönyörű fények lesznek mindenhol. Ők a tiszta lelkek, akik már korábban átjöttek az Ajtón. Mindenki örvendezik. Miért? Mert Ön Haza érkezett. Ezen túl ez lesz az Otthona. Visszamegy majd a szeretetteihez, és az ünnep után elmerül a világ forgatagában. De tudni fogja, hogy az Atya Házának Ajtaja mindig nyitva áll Ön előtt. Mert Ön most már szabadon bejár és kijár. És békességet talál. Ez az Igazi Karácsony. Így született Jézus meg Önben is – és nemcsak Ön mellett.
Jézus bennünk való kiábrázolódásának ezer és ezer módja van.
Én ebből egyetlen egyet írtam le.
Nyíljon ki Önben a remény,
hogy egy, a leírtnál még sokkalta csodálatosabb
ajándékot fog kapni ezen a Karácsonyon: az Életet!
