Golgota

A szenvedés hasznáról

Nagypénteki gondolatok egy új élet szükségszerű előzményeiről

 

1. Koronavírus: egy tűrőképességben szegény kor változási esélye. Korunkban a szenvedésnek nincs helye. Néhány éve megjelent a "hópihe viselkedés", amely fokozott sérülékenységet és az ellentétes vélemények elviselésének a hiányát jelenti. Ahogyan az előző írásomban leírtam, mindent azonnal szeretnénk megkapni: még a várakozással járó "szenvedést" is képtelenek vagyunk elviselni. Mindezt "telibe találta" a koronavírus járvány és (szívből remélem, hogy) el is süllyesztette. Nagyon szerencsétlen dolog lenne egy ilyen, világméretű tanulási folyamat után ugyanoda visszatérni, ahol voltunk. Edzettebbekké válhatunk a változások elviselésére, mint voltunk. Összetartóbbakká válhatunk, mint voltunk. Megértőbbekké válhatunk, mint voltunk. Tesszük-e? Ez a nagy kérdése ennek az évnek. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a nagypénteki blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A szenvedés hasznáról. Sokan ezt a címet olvasva azt hihetik, hogy megbolondultam. Nincs elég szenvedés itt? De van. Mégis. Fontos, hogy más szemmel nézzünk a szenvedésre, mint eddig. A szenvedés nem a történelmi régmúlt korunkban megmaradt csökevénye, amelyet a modern ember mindenestől kiirt. Nem a környezetünknek a saját igényeinkhez alakítása a helyes válasz. Saját magunk átalakítása a helyes válasz. Ennek felismerésére kényszerít rá bennünket a koronavírus járvány. A változás mindig szenvedéssel jár. A szenvedés egy olyan létállapot, amelyben a komplex rendszerek nem a forrásgazdagság, hanem a forrásszegénység állapotában vannak. A forrásszegénység szelekcióra nevel. Megtanít különbséget tenni az értékes és az értéktelen között. Csak a szenvedés tanítja meg kellőképpen értékelni a jót. Szenvedés nélkül védtelenné válunk. Gyakorolnunk kell a túlélést – ha túl akarunk élni... Jelenleg pontosan ezt tesszük. Világméretű túlélés-gyakorlatot tartunk. A szenvedés: ima. Ima, amely Jézus Krisztus megváltó irgalmát jeleníti meg a világban, és ezáltal hozzájárul annak tisztulásához. A szenvedő ember a jóra nyitott lelkekben is ezt az irgalmat ébreszti fel. Néma szolgálatával így segíti őket közelebb Jézushoz. Érezzük meg ezt a hívást mindannyian. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a nagypénteki blogbejegyzésemet itt.)

 

   

3. A feltámadás szükségszerűsége. Amikor 2019. novemberében ott térdeltem a Golgotánál, és utána átöleltem a feltámadott Jézus sírját, világosan megértettem, hogy kereszthalál nélkül nincsen feltámadás. Át kell jutni a szűk kapun ahhoz, hogy kitáruljon utána a Mindenség. Születésünk, életünk és halálunk mind-mind pontosan ugyanez az analógia. Nem lehet megspórolni a szenvedést az életünkből ahhoz, hogy elnyerjük a békességet. Urunk arra kér bennünket, hogy vegyük fel az Ő keresztjét magunkra minden nap (Lk 9,22-25). Hát ne zúgolódjunk -- ha immáron most itt van. És várjuk előbb egyre növekvő reménységgel, majd az ebből megszülető bizonyossággal a húsvét hajnalát. Mert a feltámadás hajnala ELJÖN a szenvedés után. Mert ez elvégeztetett. Ámen. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a nagypénteki blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi az egyetlen kívánság, ami helyénvaló?

Karácsonyi gondolatok a kilencedik és tizedik parancsolat kapcsán

 

1. Mi mindent nem szabad kívánnunk? A karácsony és az újév a kívánságok ideje. Pedig nem kérni kellene karácsonykor Jézustól, hanem adni neki! Hasonlóképpen: újévkor sokan a saját magunk életével kapcsolatos kívánságokat fogalmazunk meg. Lehet, hogy idén azt kellene megfogadnunk, hogy nem fogadunk meg semmit? A kilencedik és tízedik parancsolat nem arról szól, hogy ne kívánjunk házat, házastársat, vagy bármit, ami a másé, hanem arra figyelmeztet bennünket, hogy a földi kívánság, a sóvárgás, az "Én úgy akarom berendezni a világot, ahogyan Én elterveztem" gondolkodása már önmagában is lázadás Isten akarata ellen. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan fogalmazódik meg egy igazi kívánság bennünk? (Egy tanulság a szentföldi zarándokutamról.) Azok a kívánságok, amelyek nem tőlünk erednek, sokszor nagyon sajátos módon fogalmazódnak meg bennünk. Egy példát mutatok erre a szentföldi zarándokutamról. Hogyan "szokott" ez megtörténni? Nagyon jellemzően: "darabokban". Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy Jézus kívánságait egyben befogadjuk. Ezért fokozatosan eddz bennünket rájuk. Megsejteti velünk a kívánság egyik csücskét. Aztán megmutatja a másikat. Majd a harmadikat. És egyszer csak: megmutatja, ahogyan összeáll a kép. Akkor értjük meg (hónapokkal, évekkel később), hogy mi miért történt velünk korábban. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az egyetlen kívánság, ami helyénvaló? Mit tudok az Olvasónak kívánni karácsonyra mindezek után? Hogy ki tudja mondani tiszta szívéből: "Legyen meg a te akaratod!" Hidd el kedves Olvasóm, ha ezt ki tudod mondani a szíved mélyéből, onnan kezdve elkezd áradni Rád a kegyelem. Minden nap új és új ajándék lesz a számodra. De nemcsak a Te számodra. Mindenki számára, aki csak a közeledben tartózkodik. Mert abban a pillanatban, ahogyan kimondtad azt, hogy "Legyen meg a te akaratod!", megszületett benned a Krisztus. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Feliratkozás RSS - Golgota csatornájára