
Miért kell megbarátkoznunk azzal a gondolattal, hogy mindannyian hernyók vagyunk? Mi történik akkor, amikor piszkos ruhában (a bűneinkkel) Isten színe elé állunk? Hogyan tűnik el rólunk ez a szennyes ruha? Mi lesz az után? Pucéran állunk ott Isten előtt? Mi az az ünneplő ruha, amelyet a koszos ruhánk helyett kapunk Istentől? Egészen pontosan kitől és mikor kaptuk meg ezt az ünneplő ruhát? Mivel leszünk még annál is többek a megtisztításunk után, mint a bűneink előtt voltunk? Miért nem kell félnünk attól a sokkal nagyobb, új feladattól, amellyel Isten megbíz minket? Hogyan és miért lesz öröm a mások szolgálata a megtisztult énünknek? Erről szól a megtisztulás öröméről tartott csendesnapunk Zakariás próféta könyve 3. fejezete 3-tól az 5. versei alapján megtartott indító áhítata, amelynek hangfelvételét itt lehet meghallgatni és a szövegét innen lehet letölteni.


