igazság

Az emberi élet két létezésmódja: Márta és Mária

Gondolatok a szolgálat és a Jézuskapcsolat helyes módjáról

 

1. A Márták igazsága. Nagyon sok Márta mindig másokért szolgált. A tipikus "Márta-magatartás" a tökéletesen működő család ideája. Ez az álom-Márta azonban néha kiborul. "Ő már annyi jót tett a környezetével, azok meg nem segítenek... De még észre sem veszik, semmire sem becsülik a sok munkáját. Egy jó szót sem szólnak! Némán, részvétlenül, tunyán heverészve hagyják, hogy ő a sírba dolgozza magát. Mozdulna meg már akár csak valamelyikük!" Ilyenkor Márta kiabál, esetleg elsírja magát. Haragjánál, bánatánál jogosabb dolog nincsen. Nincsen? (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A Máriák igazsága. Miért nem Mártát állítja Jézus példaként elénk? Hová lenne az életünk a Márták nélkül? Miért Mária a példakép, aki nem csinál semmit? "Ez a Márta egy önfeláldozó szent!" Tényleg szent? Mit gondolunk, olyan sokszor történik meg velünk az, hogy a Mindenható Úristen Egyszülött Fia bekopogtat a lakásunkba, és ott elkezd minket tanítani? Hogyan gondolunk Jézusra? Úgy, mint egy berendezési tárgyra a szobánkban? Hát nem! Nem mi szabjuk meg, hogy mikor, mennyit, mit és hogyan oszt meg velünk Jézus. A Jézuskapcsolat nem szimmetrikus. Nem egyenrangú felek kapcsolatáról van szó. Nekünk egyetlen dolgunk van egész életünkben: alkalmazkodni Jézushoz. Teljesen. Ezt tette Mária. Ezért Mária a példakép, és nem Márta — aki leszidta az Urat. A teremtmény, a porszem nem szidhatja le a Teremtőt, a Mindenséget. A rész nem tehet úgy, hogy ő nagyobb, mint az Egész. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Jézus igazsága. A Mária igazsága a példa, aki észreveszi Jézust, mint Isten Fiát, észreveszi a pillanat különlegességét, leül Jézus lábához, és teljességgel elmerül Isten jelenlétének erejében és csodájában. A történet azonban itt nem fejeződik be. Jézus nem arra hív bennünket, hogy üljünk le a lábához, és maradjunk ott egész életünkben. Jézus cselekvést indít el bennünk. Egy dolog azonban nagyon nem mindegy. A sorrend. Ha először cselekszünk, és nem hallgatjuk meg Jézust előtte, akkor a saját fejünk után fogunk menni. Ha először hallgattunk Jézusra, és aztán kezdünk el cselekedni, akkor azt, úgy és akkor fogjuk tenni, amit Ő mutatott nekünk. Ezzel kerül a helyére az életünk. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi az őszinteség lényege?

Gondolatok a nyolcadik parancsolat kapcsán

 

1. Ki a felebarátom és mi a hamis tanúbizonyság? Mennyivel egyszerűbb lenne a nyolcadik parancsolat ("Ne tégy felebarátod ellen hamis tanubizonyságot!"), ha a "felebarátod" nem lenne ott, avagy helyette az állna, hogy "barátod". Jézus példázata az irgalmas szamaritánusról (Lk 10,25) arra tanít minket, hogy a szeretetközösség és az irgalomnak a szükséget felismerő cselekedetei határozzák meg a „felebarát” fogalmát. Isten nem személyválogató (5Móz 10,17; ApCsel 10,34; Róm 2,11). Mi sem lehetünk azok. A hamis beszéd messze nem csak a bíróságon káros. Napjaink „post-reality” társadalma szörnyűségesen bevett gyakorlattá tette, hogy amit hangsúlyosan elmondanak: az igazzá válik – függetlenül attól, hogy a valóság ennek homlokegyenest az ellenkezője. Az igaz beszéd nemcsak helyes, hanem tiszta is. A hallgatás is hamis tanúbizonyság lehet. A parancsolat igazi értelme itt sem a tiltás, hanem a felszólítás. Terjesszem az igazságot, álljak ki érte, ne hallgassak, amikor gyalázzák az igazat. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan lehetünk őszinték? Az őszinteséget sokan azonosítják az igazmondással. Ezzel szemben az őszinteség mély tartalma az, amikor Istennel szemben őszinték vagyunk. Amikor valaki őszintén beszél, a lényegről beszél a lényegtelen helyett. Az őszinteség nem okvetlenül jelent beszédességet. (Sőt! Az igazi őszinteség kevés beszédű, mert a lényegre koncentrál.) Egy némaságot fogadott karthauzi szerzetes is igen nagy erővel képes megmutatni a létének a lényegét életével, metakommunikációjával, illetve írásaival. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az igazi őszinteség? Az őszinteség lényege a teremtett világ harmóniájához való viszonyunk. Ha elfogadjuk Isten teremtett rendjének a harmóniáját, akkor bekerülünk abba a szeretetáramba, ami a Szentháromságtól indul el. Az, hogy meghalljuk-e Jézus szeretetre hívását, életünk legfontosabb döntése. Az igazi őszinteséghez tehát hozzá tartozik, hogy átadjuk azt a szeretetet másoknak, amelyet mi magunk megkaptunk. A szeretetláncolatban való részvétel létezésünk lényege. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Feliratkozás RSS - igazság csatornájára