Klein György (1925-2016) a mélységes kíváncsiság és jóindulat igen ritka kevercse volt. Példa nélkül állóan intenzív figyelemmel és beleérző megértéssel tudott hallgatni másokat. Lenyűgöző tudással rendelkezett. Egyetlen vacsora alatt képes volt húsznál is több könyvet felsorolni, udvariasan megkérdezve a hallgatóságát mindegyik lényegének kifejtése előtt, hogy vajon olvasták-e a könyvet. Nagyon ritkán tudtunk felnőni hozzá. Csodálatos történetek ezreit ontotta ránk. Néhány kedvencem így kezdődött: "Amikor Arthur Rubinstein-nel és Isaac Stern-nel együtt vacsoráztam..." "Tegnap írt nekem egy email-t a svéd király..." vagy: "Amikor a Karolinskán professzor lettem Otto Warburg ajánlólevele így szólt: 'Klein doktor nagyszerű dologgal járult hozzá a tudományhoz: elküldte nekem azokat a sejteket, amelyeken felfedeztem a Warburg-effektust.'" Gyuri rá nagyon jelemző módon ehhez a sértő mondathoz nagy megértéssel teli mosollyal tette hozzá: "Otto egy nem mindennapi ego-val rendelkező ember volt." -- Egyszer megkérdezte, hogy vajon miért menthették meg csodával határos módon az életét sok évvel ezelőtt, amikor belezuhant a házuk melletti jeges tóba síelés közben. Az azóta eltelt évek mindegyikében is emberek százainak tanította meg azt, hogy mi a tudomány és a humánum lényege. Mint ahogyan fogja is tanítani tovább. A könyveiben, és azokban a csodálatos történetekben, amelyeket mindazok mesélni fognak még az unokáiknak is, akiknek az a szerencse adatott, hogy ismerhették őt és hű feleségét, Klein Évát.