Hogyan lesz a szóból ige?

Évzáró gondolatok Isten szavának erejéről

 

1. Hányféleképp lehet értelmezni a Biblia szövegét? A szövegek értelmezését kutató hermeneutika egy igen sokrétű tudományterület. Mindegyikünk a saját korábbi élményeinek lenyomatát hordozza, és mindent ebben az "életélmény-kontextusban" értelmez, ami a szeme elé kerül. Mindezek elképesztően tiszteletre méltó erőfeszítések arra, hogy feltárjuk egy szöveg rejtett összefüggéseit, és megértésének milliárd változatát. Ugyanakkor, ha ezeket a módszereket csak "sterilen" alkalmazzuk, akkor kimaradt a Szentírás megértéséből a Lényeg. Csak az agyunk dolgozott, és nem a szívünk. Elmaradt a megrendülés, kimaradt a szövegből Jézus, elmaradt az Istennel való párbeszéd. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Mi segít megismerni az igét? A Bibliát vagy szó szerint vesszük, vagy komolyan. Én magam sokkal jobban szeretem a régi szövegeket, mert ezek a maguk "érthetetlenségükkel" sokkal több elgondolkodni valót hagynak, mint a "készre-sütött", értelmezésükben egyértelművé váló, mai fordítások. Ha a bibliai szövegeket az eredeti nyelvükön, héberül és ógörögül olvassuk, rádöbbenünk arra, hogy ezen ókori nyelvek mindegyike hányféle értelmezési lehetőséget kínál. Mindez kirángat bennünket abból az értelmezési keretből, amely a megértésünket a saját "életélmény-kontextusunkhoz" ragasztja. Ha nem a megdöbbentően új Látásra nyitottan olvassuk, vagy hallgatjuk az igét, akkor a lelkünk bezárva marad az igazságra. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Hogyan lesz a szóból ige? Ha a Szentírás sorait nem szövegként, hanem igeként akarjuk befogadni, akkor ki kell rángatnunk magunkat a komfort-zónánkból. Isten a legtöbbször nem arra akar vinni bennünket, amerre éppen megyünk. A szóból csak akkor lesz ige, ha nem egyedül vagyunk akkor, amikor befogadjuk. A Szentlélek jelenléte, Jézus jelenléte és kegyelme nélkül nem jutunk el az Atya akaratáig a Biblia olvasása során. Itt válik fontossá a Biblia közösségi tanulmányozásának a szerepe. Az igehirdetés nem egyszerűen csak egy más értelmezés a sok közül. Az igét ugyanis nem a lelkész, hanem a Lélek hirdeti – felhasználva a lelkészt ebben. Az istentisztelet igehirdetése, énekei és imádságai a Lélek csendje, amelyben kibontakozik az ige. "Az ige megcselekszi azt, amit állít" (mondta nemrég Grendorf Péter lelkészem). Igen, az ige dolgozik bennünk napokkal, évekkel az elhangzása után is. A Szentlélek munkálkodása így ábrázolja ki bennünk a Krisztust, így mutatja meg nekünk Isten Országát már e földi életünkben is. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 


 

 

Bevezetés. Ahogyan a szeptemberi első írásomban leírtam, a nyárig egy teljes lelkigyakorlatot végig fogok járni az írásaimmal. A karácsonyi írással eljutottunk a négy hetes lelkigyakorlat első hetének a végére: megszülethetett bennünk a Krisztus, helyet kaphattunk Isten Házában és ráébredhettünk arra, hogy Isten Gyermeke vagyunk mi is. A lelkigyakorlat második hetével foglalkozó négy írásom a bűneinkkel szembesített minket. Megvizsgáltuk a közösségi és az egyéni, személyes bűneinket, átgondoltuk a jó döntések feltételeit és választ adtunk arra a kérdésre, hogy melyik a legfontosabb döntés az ember egész életében. A nyárig a négyhetes lelkigyakorlat második két hetét fogjuk bejárni: végigimádkozva Krisztus Urunk teljes földi életét.

 


 

1. Hányféleképp lehet értelmezni a Biblia szövegét?

 

"Vedd ki Krisztust az Írásból,
 mit akarsz ezután benne megtalálni?"

(Luther Márton: De servo arbitrio)

 

A művelt Olvasó valószínűleg elszörnyedt a cím olvasása során: a szövegek értelmezését kutató hermeneutika egy igen sokrétű tudományterület. Lehet a konkrét szöveg, a történeti beágyazottság, a források, a szerkesztés, a kánonok, az irodalmiság, a retorika, a kulturális antropológia, a mélylélektan, a hatástörténet, az értelmezéstörténet és még ezernyi más szempont szerint elemezni egy szöveget. Azonban a gazdagság itt még messze nem ér véget... Az elmúlt századok kutatásai nyomán kiderült, hogy ahányan vagyunk, annyiféle szempontból értünk meg egy szöveget. Mindegyikünk a saját korábbi élményeinek lenyomatát hordozza, és mindent ebben az "életélmény-kontextusban" értelmez, ami a szeme elé kerül. Ezt a milliárd-féleséget lehet persze kategorizálni. Így létezhet pl. felszabadítás teológia, vagy gender-specifikus értelmezés – meg még millió más... Mindezek elképesztően tiszteletre méltó erőfeszítések arra, hogy feltárjuk egy szöveg rejtett összefüggéseit, és megértésének milliárd változatát. Ugyanakkor, ha ezeket a módszereket csak "sterilen" alkalmazzuk, akkor kimaradt a Szentírás megértéséből a Lényeg. Csak az agyunk dolgozott, és nem a szívünk. Elmaradt a megrendülés, kimaradt a szövegből Jézus, elmaradt az Istennel való párbeszéd.

 


 

2. Mi segít megismerni az igét?

 

"Igazságot kell a Szentírásban keresni, nem irodalmi érdekességet.
Az egész Szentírást azzal a lélekkel kell olvasni, amellyel írták."

(Kempis Tamás: Krisztus követése 5/I)

 

Sok keresztény gondolkodó megfogalmazta, hogy a Bibliát vagy szó szerint vesszük, vagy komolyan. Én magam sokkal jobban szeretem a régi szövegeket (így pl. a Károli-féle 1590-es, vagy angolban az 1582/1609-es fordításokat) mert ezek a maguk "érthetetlenségükkel" sokkal több elgondolkodni valót hagynak, mint a "készre-sütött", értelmezésükben egyértelművé váló, mai fordítások. Ha a bibliai szövegeket az eredeti nyelvükön, héberül és ógörögül olvassuk, rádöbbenünk arra, hogy ezen ókori nyelvek mindegyike hányféle értelmezési lehetőséget kínál. Mindez kirángat bennünket abból az értelmezési keretből, amely a megértésünket a saját "életélmény-kontextusunkhoz" ragasztja. Ha nem a megdöbbentően új Látásra nyitottan olvassuk, vagy hallgatjuk az igét, akkor a lelkünk bezárva marad az igazságra.

 


 

3. Hogyan lesz a szóból ige?

 

Jézus mondja: "Azok a beszédek,
amelyeket én mondtam néktek: Lélek és élet."
(Jn 6,63)

 

Hadd kezdjem ott a lezáró gondolatot, ahol abbahagytam az előző gondolatmenetet. Ha a Szentírás sorait nem szövegként, hanem igeként akarjuk befogadni, akkor ki kell rángatnunk magunkat a komfort-zónánkból. Isten a legtöbbször nem arra akar vinni bennünket, amerre éppen megyünk. És mekkora szerencse ez! Mert amerre mi magunk megyünk, az legtöbbször nagyon rossz végre vezet. Istenhez képest mindannyian törpék, vakok és buták vagyunk. Hogyan is találhatnánk meg az igaz utat mi magunk? Aki saját magát akarja megtalálni a Szentírásban, az minek olvassa? Ismeri azt jól anélkül is... A szóból csak akkor lesz ige, ha nem egyedül vagyunk akkor, amikor befogadjuk. A Szentlélek jelenléte, Jézus jelenléte és kegyelme nélkül nem jutunk el az Atya akaratáig a Biblia olvasása során. Itt válik fontossá a Biblia közösségi tanulmányozásának a szerepe. Az igehirdetés nem egyszerűen csak egy más értelmezés a sok közül. Az igét ugyanis nem a lelkész, hanem a Lélek hirdeti – felhasználva a lelkészt ebben. Az igehirdetés, a bibliaórák során az ige a hívők közösségében értelmeződik – akkor is, ha azok közben nem vitatják ezt meg, hanem csendben vannak. Az istentisztelet igehirdetése, énekei és imádságai a Lélek csendje, amelyben kibontakozik az ige. "Az ige megcselekszi azt, amit állít" (mondta nemrég Grendorf Péter lelkészem). Igen, az ige dolgozik bennünk napokkal, évekkel az elhangzása után is. A Szentlélek munkálkodása így ábrázolja ki bennünk a Krisztust, így mutatja meg nekünk Isten Országát már e földi életünkben is.

 

Vegyünk ízelítőt az ige mindent megmozgató erejéből! Olvassuk el a néhány zsoltár sort itt alant. Igében, lelki töltekezésben gazdag, boldog nyarat kívánok minden Olvasónak!

  • Kegyelemről és igazságról énekelek; néked zengek éneket, Uram! (101,1)
  • Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a Te nevedet örökké! (86,12)
  • Boldogok, akik lakoznak a Te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! (84,5)
  • Te Uram, könyörülő és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmű és igazságú! (86,15)
  • A Te karod hatalommal teljes, a Te kezed erős, a Te jobbod méltóságos. (89,14)
  • Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti az embert (19,8)
  • az Úr Igéje igaz, és minden cselekedete hűséges (33,4)
  • Gyönyörködöm a Te parancsolataidban, amelyeket szeretek (119,47)
  • Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a Te parancsolatodnak nincs határa. (119,96)
  • Kívánkozik, sőt emésztődik lelkem az Úrnak tornácai után; szívem és testem ujjongnak az élő Isten felé (84,3)
  • A Te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim. Földi életem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a Te Igéd szerint (119;24,25)
  • Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a Te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem. (94,18)
  • Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk az Úr a mi vétkeinket. (103,12)
  • Az Úr megőrzi az alázatosokat, én ügyefogyott voltam és megszabadított engem. Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett veled. (116;6,7)
  • Az igazság útját választottam; a Te ítéleteid forognak előttem. (119,35)
  • Szívembe rejtettem a Te Igédet, hogy ne vétkezzem ellened (119,11)
  • Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az Ő egész népe előtt (116,18)
  • Az én lábamnak szövétneke a Te Igéd, és ösvényemnek világossága. Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a Te igazságodnak ítéleteit. (119;105,106)
  • A Te rendeléseidet megőrzöm; soha el ne hagyj engem! (119,8)
  • Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, akik szövetségét és bizonyságait megtartják (25,10)
  • Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy (23;1,4)
  • Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz (139,1) Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet (139,5) vezérelj engem az örökkévalóság útján! (139,24b)
  • Mert Te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a Te jóvoltoddal, mint egy pajzssal (5,13)
  • Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké! (121;7,8) Ámen.

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hozzászólások

Köszönöm ennek a fontos könyvnek a linkjét. Hasonló műfaj Tim Keller Hit és kételkedés könyve, amelyet örömmel ajánlok mindenkinek. Ugyanakkor hadd tegyem azt hozzá (tudósként is), hogy nem örülök minden porcikámmal az Isten létéről, Biblia igazságáról, valódiságáról való (néha késhegyre menő)  vitáknak. Istenhez nem az agyunkon, hanem a szívünkön át vezet az út. Hadd idézzem Kempis Tamás Krisztus követése könyvéből ezt a számomra fontos gondolatot: "Inkább kívánom, hogy érezzem a töredelmet, semmint hogy tudjam annak meghatározását." (1.II.)