hit

Az ima ereje

Gondolatok az Istenkapcsolat formáiról

 

 

1. Életek, amelyekbe "nem fér be" az ima. Ebben a részben két ember monológját írom le: az egyik nagyon szegény, a másik nagyon gazdag. A két monológ vége azonos: Megvan nekem a magam baja. Hagyjanak engem békén olyan világokkal, amelyről nem is tudok. Bőven elég a számomra ez a világ. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

 

2. A saját magunkhoz mondott imák. Az ima nagyon sokak számára a... a.) monológ; b.) megnyugvás; c.) panasz; d.) megoldás; e.) kötelezettség, szerep; f.) üdvözülés. "Még a rosszul elmondott ima is sokkal jobb, mint a nem elmondott ima." (Ávilai Szent Teréz) (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. A valódi ima ezer arca: Az Istenkapcsolat gyönyörűséges útjai. A valódi ima az Ajándékozót keresi, és nem az ajándékot. A valódi ima az Isten bennünk élő teljességére figyelő Csend. A valódi ima nem rólunk szól. Isten szeretetét, Isten igazságát, Isten akaratát hívja és várja a szívünk közepébe. A valódi imában elhallgattatjuk saját magunkat azért, hogy Isten betölthessen minket. A valódi ima nem csökkenti, hanem kirobbanóan megnöveli a szabadságunkat. Csak törpeségünk és méltatlanságunk teljes tudatában lehetünk képesek befogadni magunkba azt a kegyelmet, amely megszabadít minket a törpeségünktől és a méltatlanságunktól. A valódi imának ezer arca van. A valódi ima – az életünk egésze maga. A valódi ima nem az időben él. A valódi ima óriási erő, amely újra kinyitja Paradicsom kapuját, és beemeli Isten újjáteremtő kezét a mi és embertársaink életébe. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi a valódi újjászületés és hogyan lehet mások újjászületését segíteni?

Gondolatok a megtérésről

1. Az újjászületés magunk-formálta útjai. A pszichológia számos olyan életszakaszt diagnosztizált, amelyekre a gyors átalakulások jellemzők. Ezek az életszakaszok mind-mind egy-egy újjászületési alkalmat kínálnak. Mindezek mögött a tiszteletre méltó kísérletek mögött azonban nincsen kifogyhatatlan energia. A saját magunk, avagy egymás-formálta újjászületésünk reménytelenül ezen a földön marad. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. A Mindenség érintése: az igazi újjászületés. Gondolatok a megtérésről. Az újjászületés teljessége Isten érintését, Jézus egész életünket átformáló szeretetének elfogadását és megtapasztalását igényli. Ez az a kifogyhatatlan energia, amely mindenhez erőt ad. A megtérés az ember legátfogóbb hiányérzetének a legteljesebb mértékben való kielégülése: Isten végtelenségének, állandóságának és hűséges szeretetének a megérzése. A megtérés lényege nem egy egyedi élmény, hanem az a folyamat, amelyben az ember mindenestől Isten tulajdonává válik. Nagyon sok "megtérés" csak látszólagos. Az evangéliumok gyönyörű példákat adnak arra, hogy a valódi megtérésnek milyen lényegi vonásai vannak, és hány különféle útja lehet. A megtérés főszereplője Isten (és nem a megtérő). Éppen ezért a megtérés nem akarás kérdése. A megtérés tehát messze nem "ingyenjegy" az örök életre. Ezért rendkívül fontos a "naponkénti" szó Luther naponkénti megtérésében. Nincs megigazulás megtérés nélkül. Ugyanakkor a megtérés a megigazulást adó kegyelemnek nem az eredménye, nem a "vége", hanem az oda vezető út maga. (Aki meg akarja tudni, hogy ez miért annyira fontos, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Az újjászületés segítése másokban. Az újjászületett embert az egyre erősödő Istenkapcsolata állandóan új és új energiával, erővel tölti fel, amelyet muszáj átadnia másoknak. Az ige hirdetőjének ugyanúgy kell látnia a másik embert, ahogyan Isten látja: belülről. Az evangélium, a jó hír terjesztője szeretethíd épülését segíti Jézus és a másik ember között. Soha nem építhet tehát falat maga és a másik közé, hanem a Mindenség általa megérzett, kiapadhatatlan szeretetét osztja meg másokkal. Nem "belülről" beszél kifelé, hanem végtelenül nagy alázattal meglátja a másikban kiábrázolódó Jézust, és rávezeti a másikat arra, hogy ezt a másik is felismerje saját magában.

 

"a feltámadás oldaláról látva megérthetjük,
hogy a test sírba helyezése számunkra már nem egy rideg gödör mélye,
hanem Krisztus megnyitott oldalának képe,
törékeny emberségünknek a végtelen szeretettel való találkozása.
Hiszen a sír Krisztus ott nyugvása óta a Paradicsom kapuja."

(Kálmán Peregrin OFM)

 

(Aki minderről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Szeretethálózataink

Hogyan tudunk békességforrássá válni?

1. A hervasztó embereket elkerülik, mint a bélpoklosokat. A negatív érzelmeket terjesztő embereket a többiek elkerülik. Működésképtelenek az olyan vállalati vezetők, akik negatív érzelmeket terjesztenek maguk körül. Ha pozitív érzelmeket, empátiát, megelégedettséget terjesztek magam körül, akkor a szociális hálózatom középpontjává válok. Ha viszont negatív érzelmeket, akkor a hálózat peremére, perifériájára kerülök. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Szeretethálózataink. Hogyan tudunk szeretetet teremteni magunk körül? Nagy szerencsénk van. A szeretet terjeszthető. Nagyon szerencsétlenek vagyunk. A gyűlölet is terjeszthető. A düh ötször többet árt és sokkal gyorsabban terjed, mint az öröm. Legyünk nyitottak a ránk áradó szeretetre akkor is, ha nem onnan jön, ahonnan szerettük volna. Ha kitartóan szeretetet adunk át másoknak, akkor egy idő után azt vesszük észre, hogy minket is szeretet ér el. Hadd bíztassam az Olvasót arra, hogy írjon néhány napig egy jóságnaplót. Ha a jó és a rossz közötti arány sokkal rosszabb lesz ebben, mint ÖT az egyhez, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy hogyan tudnánk ezen változtatni a jövőben. (Aki meg akarja tudni, hogy ez miért annyira fontos, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Hogyan válhatunk békességforrássá? A szeretet befogadásának és átadásának a mindennapos gyakorlata, a körülöttünk épülő szeretethálózat gazdagítása apró lépéseken keresztül valósul meg. Ahogyan ez az érzés állandósul az életünkben, már nem is szeretet az, amit átélünk, hanem ennek egy örökre stabilizálódott változata: a békesség, a derű. Aki a békesség forrását megtalálta, maga is békességforrássá válik a környezetében. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen a jó vezető?

Gondolatok a szeretetszolgálatban eltöltött életről

1. Az énközpontú élet csapdája. A kiteljesedés óriási élménye az, amikor a felnövekvő ember rájön, hogy önállóan is tudja élni az életét. Az egyik akarásból következik a másik, a másikból meg a harmadik. Az óriásivá növekvő akarat sose gondolkodik el igazán azon, hogy mi is a távolabbi célja mindannak, amit akar? Eljön az idő, amikor az ember megfárad. Még akar, de már nem tudja minden akaratát teljesíteni. Beköszönt az életközepi válság. Emberünk rádöbben arra, hogy a nagy rohanásban egyedül maradt. Elérte határait: kiégette magát. Sokak élete itt fejeződik be. Jön még az öregkor, de az már csak egy széteső ember elnyújtott agóniája lesz. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Milyen a jó vezető? A szolgálat ereje. Ki lehet törni az önmegvalósítás önmagunkba záró köreiből, és újra, immár kiteljesedve fel lehet fedezni a világ "mélydimenzióját". A világ felfedezéséhez a kulcs: a szolgálat ereje. Isten mindannyiunkat fel akar használni arra, hogy másokban a jót ébresztgessük. A jó csak a példa erejével terjedhet igazán. A másikat igazán elérő, a másikra igazán ható példa az a példa, amellyel önzetlenül őt szolgáljuk. A jó vezető figyel és szolgál. A jó vezető mérlegel, és megpróbálja a gondjaira bízott közösséget az arany középút felé terelgetni mindig azt is segítve, amit a közösség többsége éppen nem akar, sőt: azt is, amire nincsen éppen szükség. A jó vezető döntésképes, felelős, nyugodt, alázatos és tudja, hogy mikor kell leköszönni. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Hogyan tehetjük örömmé a környezetünk életét? Kiteljesedés egy szeretetszolgálatban eltöltött életben. Mi tehát a szolgálat? Az Isten által nekünk adott szeretet továbbadása másoknak. Ha megnyíltunk arra, hogy befogadjuk Isten szeretetét, képtelenség lesz az, hogy ezt magunkban tartsuk. Így válik a szeretetszolgálat életformává. Így válunk szeretetforrássá a környezetünk életében. A jó vezető tehát a környezete szeretetforrása. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi egy örömben eltöltött élet titka?

Gondolatok a hálaadás erejéről

1. Elégedetlenségeink önmardosó csapdái. Az ember élvezet- és újdonságkereső állat, így minden élvezet igen hamar elveszíti az újdonság jellegét. Emiatt az ember elégedetlenné válik: újabb és még több élvezetet keres. Még rosszabb a helyzet akkor, ha az "örömbirtoklás mennyisége" az egó értékmérője lesz. Az egónk mindig mindent másokhoz mér. Másoknak több van. Akkor lesz majd nekünk több, ha elvesszük másoktól. Ez a lavina sehol nem áll meg, legfeljebb maga alá temet. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. A hálaadás ereje. A hálaadás képessége az elégedetlenség ellenpontja, amely békességhez, nyugalomhoz és örömhöz vezet. Aki köszönetre és hálára nyitottan éli az életét, az a jót keresi mindabban, ami vele megtörtént. A hálaadásra képes ember a saját egójába való bezáródás helyett kinyílik. A hála hálát szül: a jóság forrása jóságot nyit meg maga körül. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

 

3. A hálaadás-szeretetszolgálat-szeretetközösség körök kiteljesítő öröme. A hálaadásra való képesség átalakítja az egész életünket. A hála egy szeretetfolyamba kapcsol be bennünket, amely szeretetközösséget teremt. Választhatunk tehát: vagy a hálaadás – szeretetszolgálat – szeretetközösség köröket járjuk, vagy a követelődzés – gyűlölet/harc – és a saját önzésünkbe való elszigetelődés köreit. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen a hatékony tanulás?

Évkezdő gondolatok a lelkigyakorlatok erejéről

 

1. A jó és a rossz váltakozása a természet egészére jellemző tanulási forma. Az elmúlt évszázadokban az emberiség egyre inkább a gazdagságot azonosította a jó fogalmával. A rossztól való folyamatos menekülés azonban hibás stratégia, mert az időnként érkező megpróbáltatások szükségesek ahhoz, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mindabból, amit addig összegyűjtöttünk, mi az kevés, amit tovább vinnünk érdemes. Fontos tehát időről időre megfosztani magunkat a kényelemtől, és elmenni "meditálni a vadonba". Ugyanilyen fontos azoknak az embertársainknak segíteni, akik egész életüket "szegény és rossz" időben élik, hogy ebből kikerülhessenek. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. A jó és a rossz váltakozása a lélek fejlődésének is igen fontos feltétele. A természetben a tanulás csak a forrásgazdag és forrásszegény környezet váltakozásával mehet végbe. A "jó" és a "rossz" együttesen és egymás után kell ahhoz, hogy egy nép, egy egyház, egy bármi, ami hosszú távon is érték, kialakulhasson. A jó és rossz szakaszok váltakozása igen fontos szerepet játszik a lélek fejlődésében is. Az istentiszteletek és a lelkigyakorlatok ennek megfelelő érzelmi menete annak a Tudásnak a visszatükröződése, amely a természet egészében megjelenik, és amely a mélyebb ismeretek elsajátításának a leghatékonyabb útja. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Mi a tanulási folyamat eredménye? Nő a rendszer komplexitása, válaszképessége és információ tartalma. Máshogyan: bölcsebbé válik az, aki az élet fordulataiból tanulni képes. Megint máshogyan: közelebb kerül Istenhez az a lélek, amelyik már mélyen átélve végigjárt (jó)néhány istentiszteletet és lelki gyakorlatot. Isten egyik legalapvetőbb tulajdonsága, hogy Ő a tudás Teljessége. Ha ebbe belegondolunk, akkor rádöbbenhetünk arra, hogy az előzőekben leírt három folyamat a lényegét tekintve pontosan ugyanaz. A természet egésze oda törekszik, és afelé tart, ahonnan megszületett: Isten Teljességének Egészébe. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A dicsőség természetéről

Elmélkedés a Szentháromságról – befejező rész

 

1. Emberi fogalmaink a dicsőségről. A dicsőség nekünk, földhözragadt embereknek, a saját magunk értékének a nagysága. Másoktól kapott elismerés, hódolat, amely sérthetetlenséget, stabilitást, boldogságot és békességet jelent. A földi értelemben vett dicsőség tehát olyan "hatalom", amelyért immár nem kell újra és újra megküzdeni. Egy olyan vágyva vágyott állapot, amely utáni sóvárgásunk (a dicsvágy avagy dicsszomj) olthatatlan, és mardosó érzésként kísérhet minket egy egész kielégítetlen, a mi mércéinkhez képest "dicstelen" földi életen át. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. A dicsőség igazi természete. Isten dicsősége a földi értelemben elképzelt dicsőségnek pontosan az ellenkezője: az a fény és ragyogás, amely Belőle kiárad az Istennel közösségbe kerültekre. Isten a saját dicsőségével tehát nem kap, hanem ad. Ugyanakkor nem a saját érdemeink szerint áraszt el minket Isten a dicsőségével, hanem létéből fakadóan. Isten dicsőségének a reánk árasztásával NEKÜNK adja tehát a sérthetetlenséget, stabilitást, boldogságot és békességet akkor, ha már kinyíltunk a Vele való kapcsolatra. Az Isten dicsőségét befogadó ember nemcsak elnyeli mindezt (mint ahogyan az ördög teszi), hanem válaszként megelevenedik, és egész életében Isten dicsőségét terjeszti maga körül. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. A Szentháromság dicsősége. A dicsőség Istentől ered. Áradása, és a Krisztussal való kapcsolatra nyitott emberi lelket megváltoztató ereje a Szentlélek igen fontos tulajdonságai. A Szentlélek a Szentháromságnak talán az emberi szavakkal a legkevésbé jellemezhető része. A Szentlélek sodrása olyan elemi erejű is lehet, hogy az ember korábbi önmagától igen messze kerülve, korábban a számára elképzelhetetlen tettek sokaságát teheti meg egymás után. Ugyanakkor a Szentlélek a csendes mindennapokban is bennünk munkálkodik. A Szentlélek Isten dicsőségének a "közvetlen megjelenítője" a Teljességgel még nem egyesült lelkek számára, amelyeket a Krisztusban megelevenít, és az Isten dicsőségét megjelenítő válaszra (életre) képessé tesz. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A hatalom természetéről

Elmélkedés a Szentháromságról – második rész

 

1. Emberi fogalmaink a hatalomról. Emberi értelmezésünkben a hatalom a mások feletti uralom és ezzel a saját szabadságom biztosítéka is. A hatalommal rendelkező olyan helyzet, kényszerek, illetve források birtokosa, amelyek megteremtették és legitimálják a hatalmát. A nyugati civilizáció hatalom-fogalma akcionista, amely rövidtávon gondolkodik. Ez a kezelésmód megbukik akkor, amikor olyan komplex rendszerek igazgatásával szembesül, mint amilyen a Föld egésze. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

2. A hatalom igazi természete. Isten mindenhatósága okafogyottá tesz bármilyen olyan helyzet, avagy forrás meghatározását, amely a hatalmát "legitimálná". Isten szabadsága nem függ a mi tetteinktől. Az időn kívül létező Teljesség nem lehet "akcionista", a rövidtávú gondolkodás a cselekvéséből kizárt. Isten hatalmának a lényege a világot jóra vezérlő Irány megteremtése és megmutatása Isten hatalmas terében. Isten hatalma tehát nem Istenről (Isten szabadságáról, Isten biztonságáról, illetve bármiről, ami Istent jellemzi) szól. Isten hatalma Isten egyik legnagyobb ajándéka a világnak, hogy a világ rendje fennmaradhasson. Isten hatalmának a lényege tehát az életünket lehetővé és jóvá tevő kegyelem, a Gondviselés. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

3. A Szentháromság hatalma. A hatalom a Szentháromság egészének oszthatatlan tulajdonsága. Ugyanakkor a világot jóra vezérlő irány az az Út, Igazság és Élet, amelyet a Földön Jézus testesített meg az Atya akaratából és dicsőségére, és amelynek felettünk lévő hatalmát az Atya Jézusra ruházta. Jézus tere nagyon sok mindenben átfed az Atya terével: hatalmas, teljes, lenyűgöző és békességes. Ugyanakkor Jézus tere személyes, az ember életét, örömét és szenvedéseit megélt módon ismerő, minket mélyen megértve belénk-látó, szeretetét személy szerint is ránk sugárzó tér. Jézus tere ezen általános, végtelenül szerető és résztvevő megjelenése mellett igen konkrét, végtelenül határozott, nagyon kemény, az emberi értelem számára is egyértelmű tud lenni, amikor az Irányt, az Igazságot, és az egyedül helyes Utat mutatja meg nekünk. Jézus terének ez a konkrét és nagyon célzott megjelenése mintegy az ember számára "értelmezi" az Atya akaratát/hatalmát és ezáltal teljességét, békességét és dicsőségét. Jézus hatalma a követése szükségességének ellenállhatatlan erejében jelentkezik az Őt ismerők számára. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen az életünk tere – a maga Teljességében?

Elmélkedés a Szentháromságról – első rész

 

1. Miért nem látjuk életünk terének a Teljességét? Ahogyan az ember az első almától kezdve tudást szerzett, egyre jobban látta és megértette a világ működésének (életünk terének) részleteit. A részletek egyre pontosabb megértésével azonban egyre inkább belevesztünk ezekbe a részletekbe, és egyre inkább elvesztettük a Mindenség érzetét. A Mindenség, azaz nemcsak a létező világ, hanem a létezhető világok összessége, a lehetőség-tér egésze, életünk terének a Teljessége a teremtmény-állapotunkban megmaradva nem ismerhető meg, mert emberi létünk befogadó képessége korlátos. (Aki többet szeretne olvasni erről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Milyen életünk terének a Teljessége? A július-augusztusi nyári szünet előtti utolsó három írásomban a Teljesség, Isten természetéről, azaz a Szentháromságról szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni: a tér/ország, a hatalom/igazság és a dicsőség/szeretet hármasában. Elsőként Isten hatalmas teréről foglalok össze néhány (töredékes) gondolatot. Isten hatalmas tere nemcsak a Teremtés és a létezés Egésze, hanem Isten ránk irányuló tekintetével, önmagát a Krisztusban és Szent Lelkükben számunkra is megnyitó ajándékával egyben a Teljesség megismerésének a kapuja is. (Aki többet szeretne olvasni Isten terének a jellemzőiről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Miként élhetjük meg életünk terének a Teljességét? Amilyen mértékben megszabadulunk a teremtményi léttől, oly mértékben leszünk alkalmasak a Teremtő befogadására. Azzal, hogy megszabadulunk a "teremtményi léttől" nem leszünk azonban üresek! Nemcsak azért nem, mert megismerjük a Teljességet, amelynél nagyobb élmény addigi életünkben még nem történt, hanem azért sem, mert ezzel azonos időben megtöltődünk azzal az energiával és szeretettel, amely ezt a "tudást", ezt az élményt, ezt az érzést másoknak is át fogja adni. (Aki többet szeretne olvasni erről a csodálatos folyamatról, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Az ördög természetrajzáról

Hogyan szabadulhatunk meg a gonosztól?

1. Az ördög természetrajza. Melyek az ördög ismertető jegyei? Mennyiben erős és mennyiben gyenge az ördög? Mikor vagyunk különösen érzékenyek az ördög kísértéseire? (Aki kíváncsi az ezekre a kérdésekre adható válaszokra, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Mennyiben függ össze a gonosztól való megszabadulásunk a saját földi vágyainkkal? (Aki kíváncsi az erre a kérdésre adható válaszokra, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Miért zsákutca a saját magunk rossz oldala ellen való harc önmagában? Hogyan függ össze a gonosztól való megszabadulás a Teljességgel való egyesüléssel? (Aki kíváncsi az ezekre a kérdésekre adható válaszokra, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Oldalak

Feliratkozás RSS - hit csatornájára