fenntartható fejlődés

Szeretethálózataink

Hogyan tudunk békességforrássá válni?

1. A hervasztó embereket elkerülik, mint a bélpoklosokat. A negatív érzelmeket terjesztő embereket a többiek elkerülik. Működésképtelenek az olyan vállalati vezetők, akik negatív érzelmeket terjesztenek maguk körül. Ha pozitív érzelmeket, empátiát, megelégedettséget terjesztek magam körül, akkor a szociális hálózatom középpontjává válok. Ha viszont negatív érzelmeket, akkor a hálózat peremére, perifériájára kerülök. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Szeretethálózataink. Hogyan tudunk szeretetet teremteni magunk körül? Nagy szerencsénk van. A szeretet terjeszthető. Nagyon szerencsétlenek vagyunk. A gyűlölet is terjeszthető. A düh ötször többet árt és sokkal gyorsabban terjed, mint az öröm. Legyünk nyitottak a ránk áradó szeretetre akkor is, ha nem onnan jön, ahonnan szerettük volna. Ha kitartóan szeretetet adunk át másoknak, akkor egy idő után azt vesszük észre, hogy minket is szeretet ér el. Hadd bíztassam az Olvasót arra, hogy írjon néhány napig egy jóságnaplót. Ha a jó és a rossz közötti arány sokkal rosszabb lesz ebben, mint ÖT az egyhez, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy hogyan tudnánk ezen változtatni a jövőben. (Aki meg akarja tudni, hogy ez miért annyira fontos, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Hogyan válhatunk békességforrássá? A szeretet befogadásának és átadásának a mindennapos gyakorlata, a körülöttünk épülő szeretethálózat gazdagítása apró lépéseken keresztül valósul meg. Ahogyan ez az érzés állandósul az életünkben, már nem is szeretet az, amit átélünk, hanem ennek egy örökre stabilizálódott változata: a békesség, a derű. Aki a békesség forrását megtalálta, maga is békességforrássá válik a környezetében. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen a jó vezető?

Gondolatok a szeretetszolgálatban eltöltött életről

1. Az énközpontú élet csapdája. A kiteljesedés óriási élménye az, amikor a felnövekvő ember rájön, hogy önállóan is tudja élni az életét. Az egyik akarásból következik a másik, a másikból meg a harmadik. Az óriásivá növekvő akarat sose gondolkodik el igazán azon, hogy mi is a távolabbi célja mindannak, amit akar? Eljön az idő, amikor az ember megfárad. Még akar, de már nem tudja minden akaratát teljesíteni. Beköszönt az életközepi válság. Emberünk rádöbben arra, hogy a nagy rohanásban egyedül maradt. Elérte határait: kiégette magát. Sokak élete itt fejeződik be. Jön még az öregkor, de az már csak egy széteső ember elnyújtott agóniája lesz. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Milyen a jó vezető? A szolgálat ereje. Ki lehet törni az önmegvalósítás önmagunkba záró köreiből, és újra, immár kiteljesedve fel lehet fedezni a világ "mélydimenzióját". A világ felfedezéséhez a kulcs: a szolgálat ereje. Isten mindannyiunkat fel akar használni arra, hogy másokban a jót ébresztgessük. A jó csak a példa erejével terjedhet igazán. A másikat igazán elérő, a másikra igazán ható példa az a példa, amellyel önzetlenül őt szolgáljuk. A jó vezető figyel és szolgál. A jó vezető mérlegel, és megpróbálja a gondjaira bízott közösséget az arany középút felé terelgetni mindig azt is segítve, amit a közösség többsége éppen nem akar, sőt: azt is, amire nincsen éppen szükség. A jó vezető döntésképes, felelős, nyugodt, alázatos és tudja, hogy mikor kell leköszönni. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Hogyan tehetjük örömmé a környezetünk életét? Kiteljesedés egy szeretetszolgálatban eltöltött életben. Mi tehát a szolgálat? Az Isten által nekünk adott szeretet továbbadása másoknak. Ha megnyíltunk arra, hogy befogadjuk Isten szeretetét, képtelenség lesz az, hogy ezt magunkban tartsuk. Így válik a szeretetszolgálat életformává. Így válunk szeretetforrássá a környezetünk életében. A jó vezető tehát a környezete szeretetforrása. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A hatalom természetéről

Elmélkedés a Szentháromságról – második rész

 

1. Emberi fogalmaink a hatalomról. Emberi értelmezésünkben a hatalom a mások feletti uralom és ezzel a saját szabadságom biztosítéka is. A hatalommal rendelkező olyan helyzet, kényszerek, illetve források birtokosa, amelyek megteremtették és legitimálják a hatalmát. A nyugati civilizáció hatalom-fogalma akcionista, amely rövidtávon gondolkodik. Ez a kezelésmód megbukik akkor, amikor olyan komplex rendszerek igazgatásával szembesül, mint amilyen a Föld egésze. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

2. A hatalom igazi természete. Isten mindenhatósága okafogyottá tesz bármilyen olyan helyzet, avagy forrás meghatározását, amely a hatalmát "legitimálná". Isten szabadsága nem függ a mi tetteinktől. Az időn kívül létező Teljesség nem lehet "akcionista", a rövidtávú gondolkodás a cselekvéséből kizárt. Isten hatalmának a lényege a világot jóra vezérlő Irány megteremtése és megmutatása Isten hatalmas terében. Isten hatalma tehát nem Istenről (Isten szabadságáról, Isten biztonságáról, illetve bármiről, ami Istent jellemzi) szól. Isten hatalma Isten egyik legnagyobb ajándéka a világnak, hogy a világ rendje fennmaradhasson. Isten hatalmának a lényege tehát az életünket lehetővé és jóvá tevő kegyelem, a Gondviselés. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

3. A Szentháromság hatalma. A hatalom a Szentháromság egészének oszthatatlan tulajdonsága. Ugyanakkor a világot jóra vezérlő irány az az Út, Igazság és Élet, amelyet a Földön Jézus testesített meg az Atya akaratából és dicsőségére, és amelynek felettünk lévő hatalmát az Atya Jézusra ruházta. Jézus tere nagyon sok mindenben átfed az Atya terével: hatalmas, teljes, lenyűgöző és békességes. Ugyanakkor Jézus tere személyes, az ember életét, örömét és szenvedéseit megélt módon ismerő, minket mélyen megértve belénk-látó, szeretetét személy szerint is ránk sugárzó tér. Jézus tere ezen általános, végtelenül szerető és résztvevő megjelenése mellett igen konkrét, végtelenül határozott, nagyon kemény, az emberi értelem számára is egyértelmű tud lenni, amikor az Irányt, az Igazságot, és az egyedül helyes Utat mutatja meg nekünk. Jézus terének ez a konkrét és nagyon célzott megjelenése mintegy az ember számára "értelmezi" az Atya akaratát/hatalmát és ezáltal teljességét, békességét és dicsőségét. Jézus hatalma a követése szükségességének ellenállhatatlan erejében jelentkezik az Őt ismerők számára. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen az életünk tere – a maga Teljességében?

Elmélkedés a Szentháromságról – első rész

 

1. Miért nem látjuk életünk terének a Teljességét? Ahogyan az ember az első almától kezdve tudást szerzett, egyre jobban látta és megértette a világ működésének (életünk terének) részleteit. A részletek egyre pontosabb megértésével azonban egyre inkább belevesztünk ezekbe a részletekbe, és egyre inkább elvesztettük a Mindenség érzetét. A Mindenség, azaz nemcsak a létező világ, hanem a létezhető világok összessége, a lehetőség-tér egésze, életünk terének a Teljessége a teremtmény-állapotunkban megmaradva nem ismerhető meg, mert emberi létünk befogadó képessége korlátos. (Aki többet szeretne olvasni erről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Milyen életünk terének a Teljessége? A július-augusztusi nyári szünet előtti utolsó három írásomban a Teljesség, Isten természetéről, azaz a Szentháromságról szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni: a tér/ország, a hatalom/igazság és a dicsőség/szeretet hármasában. Elsőként Isten hatalmas teréről foglalok össze néhány (töredékes) gondolatot. Isten hatalmas tere nemcsak a Teremtés és a létezés Egésze, hanem Isten ránk irányuló tekintetével, önmagát a Krisztusban és Szent Lelkükben számunkra is megnyitó ajándékával egyben a Teljesség megismerésének a kapuja is. (Aki többet szeretne olvasni Isten terének a jellemzőiről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Miként élhetjük meg életünk terének a Teljességét? Amilyen mértékben megszabadulunk a teremtményi léttől, oly mértékben leszünk alkalmasak a Teremtő befogadására. Azzal, hogy megszabadulunk a "teremtményi léttől" nem leszünk azonban üresek! Nemcsak azért nem, mert megismerjük a Teljességet, amelynél nagyobb élmény addigi életünkben még nem történt, hanem azért sem, mert ezzel azonos időben megtöltődünk azzal az energiával és szeretettel, amely ezt a "tudást", ezt az élményt, ezt az érzést másoknak is át fogja adni. (Aki többet szeretne olvasni erről a csodálatos folyamatról, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Az emberiség hét halálos kísértése

Hogyan kerülhetjük el a ránk leselkedő, önpusztító csapdákat?

1. Mit nevezhetünk kísértésnek az emberiség szintjén? Hogyan tud az egész emberiség "megkívánni, de még el nem követni" egy hibás cselekedet? (Aki kíváncsi az ezekre a kérdésekre adható válaszokra, kérem olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Az emberiség hét halálos kísértése: a túlfogyasztás, az egyenlőtlenség, a fizikai élettér, a virtuális élettér, a gondolkodási kapacitások, a biológiai kapacitások és a energiaforrások kiterjesztése. Milyen jelenségek állhatnak e kísértések mögött? Példaként: a jólétnek a szükségletek kielégítésével való azonosítása; a majomhorda hatás és a valószínűségek lebutított értelmezése. (Aki részletesebben szeretne olvasni ezekről a kísértésekről és lehetséges következményeikről, kérem olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Hogyan kerülhetjük el az emberiség kísértéseiből fakadó, önpusztító csapdákat? A belső növekedés öröme. Az emberiség halálos kísértéseit nem az egó életterének és lehetőségeinek a még további toldozásaival és foldozásaival, hanem a bensőnkben megtalálható Teljesség megtapasztalásával lehet elkerülni. Az alakulófélben lévő "globális elme" segítheti az átformálódási folyamatot. Mennyire látjuk a változás sürgősségét? Van-e minderre idő? (Aki többet szeretne megismerni ezekből a gondolatokból, kérem olvassa el az írásomat itt. Örömmel várom az Olvasó hozzászólásait, kiegészítő, vitatkozó véleményét! Gondolatait elküldheti a csermelyblog@gmail.com email címre is.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Miért korszerű erény a várakozás és a kitartás?

Gondolatok a türelem bölcsességéről és kreativitásáról

 

1. A várakozás és a kitartás, mint ma különösen érvényes erények. A „szerezzük meg és élvezzük gyorsan a ma örömeit” magatartás egy olyan „megszaladási jelenség”, amely a javak fokozott elfogyasztásával tönkreteszi a fenntartható fejlődés esélyét. De: "Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár." (Pilinszky János) Azaz, a hosszú ideig nem teljesített kívánságaink sokkal többet fejleszthetnek rajtunk, mint azok, amelyek gyorsan teljesültek.

 

 

2. A türelem felszabadító, kreatív ereje. A várakozás és a türelem erénye felszabadít minket. Ha nem engedelmeskedünk a reflex-szerű első gondolatainknak, hanem mélyen elgondolkodunk azon a helyzeten, amelybe kerültünk, akkor sokkal kreatívabb és jobb megoldások juthatnak az eszünkbe. (Aki arra kíváncsi, hogy hogyan, olvasson bele a blogba.)

 

 

 

3. Miért vált a bölcsesség egyik kulcsfontosságú elemévé a türelem éppen ma? A bölcs ember elkerüli a szélsőségeket. Ennél azonban többet is tesz. Ha a körülmények az egyik szélsőség irányába mutatnak, akkor bölcs ember éppen a másik szélsőség felé mozdul el. Emiatt éppen akkor kell igazán lelassulni, amikor az élet felgyorsul körülöttünk. (Aki arra kíváncsi, hogy a türelem hogyan válik a világ harmóniája megőrzésének fontos elemévé, olvasson bele a blogba.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen a Mennyország ma?

Évnyitó elmélkedés a boldogságról 2018 elején

 

1. Magán-Mennyországaink. A Mennyországot a legtöbben úgy képzelik el, hogy abban az addigi életüknek a legkellemesebb részeit folytatják, a zavaró körülményektől (betegség, fájdalom, halál) mentesen. A Mennyország nem "több", és nem is "jobb" annál, mint ami egy mai ember eddigi életének a legjobb pillanata volt, hanem elképesztően MÁS.

 

"az Isten országa ti bennetek van." (Lk 17:21b)

 

2. A növekedés benső dimenziói. A megvilágosodáshoz elvezető növekedés új dimenziói a lelkünk benső tartalmai. Hogyan lehet kibontani őket?
 

A.) Fontos, hogy megtanuljunk nem-et mondani, és ezzel intenzívebbé tenni életünk megmaradó, legfontosabb tartalmait. Az ilyen önkorlátozás nem szegényít, hanem gazdagít.
B.) Ahhoz, hogy felfedezzük a lélek benső dimenzióit, ki kell törnünk a saját egónkból, amely a lélek felszíni rétegeiben tart minket fogva. A krisztusi erények: a szegénység, a tisztaság és az alázat, utat nyitnak lelkünk rejtett tartalmai felé.
C.) Mindezzel képesek leszünk kiüresíteni magunkat. Ezzel rátaláltunk arra az Útra, amelyben a Jó elképzelhetetlenül új dimenziói nyílnak meg előttünk pillanatról pillanatra.

Az így keletkező benső öröm nem marad a sajátunk. Kirobban belőlünk, és eléri a többi embert. E közben az örömünk nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg: nő.

A kiteljesedés éppen Hozzá illő Útján kívánok minden Olvasónak nagyon boldog Új Esztendőt!
 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Feliratkozás RSS - fenntartható fejlődés csatornájára