Jézus

Hogyan lesz a szóból ige?

Évzáró gondolatok Isten szavának erejéről

 

1. Hányféleképp lehet értelmezni a Biblia szövegét? A szövegek értelmezését kutató hermeneutika egy igen sokrétű tudományterület. Mindegyikünk a saját korábbi élményeinek lenyomatát hordozza, és mindent ebben az "életélmény-kontextusban" értelmez, ami a szeme elé kerül. Mindezek elképesztően tiszteletre méltó erőfeszítések arra, hogy feltárjuk egy szöveg rejtett összefüggéseit, és megértésének milliárd változatát. Ugyanakkor, ha ezeket a módszereket csak "sterilen" alkalmazzuk, akkor kimaradt a Szentírás megértéséből a Lényeg. Csak az agyunk dolgozott, és nem a szívünk. Elmaradt a megrendülés, kimaradt a szövegből Jézus, elmaradt az Istennel való párbeszéd. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Mi segít megismerni az igét? A Bibliát vagy szó szerint vesszük, vagy komolyan. Én magam sokkal jobban szeretem a régi szövegeket, mert ezek a maguk "érthetetlenségükkel" sokkal több elgondolkodni valót hagynak, mint a "készre-sütött", értelmezésükben egyértelművé váló, mai fordítások. Ha a bibliai szövegeket az eredeti nyelvükön, héberül és ógörögül olvassuk, rádöbbenünk arra, hogy ezen ókori nyelvek mindegyike hányféle értelmezési lehetőséget kínál. Mindez kirángat bennünket abból az értelmezési keretből, amely a megértésünket a saját "életélmény-kontextusunkhoz" ragasztja. Ha nem a megdöbbentően új Látásra nyitottan olvassuk, vagy hallgatjuk az igét, akkor a lelkünk bezárva marad az igazságra. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Hogyan lesz a szóból ige? Ha a Szentírás sorait nem szövegként, hanem igeként akarjuk befogadni, akkor ki kell rángatnunk magunkat a komfort-zónánkból. Isten a legtöbbször nem arra akar vinni bennünket, amerre éppen megyünk. A szóból csak akkor lesz ige, ha nem egyedül vagyunk akkor, amikor befogadjuk. A Szentlélek jelenléte, Jézus jelenléte és kegyelme nélkül nem jutunk el az Atya akaratáig a Biblia olvasása során. Itt válik fontossá a Biblia közösségi tanulmányozásának a szerepe. Az igehirdetés nem egyszerűen csak egy más értelmezés a sok közül. Az igét ugyanis nem a lelkész, hanem a Lélek hirdeti – felhasználva a lelkészt ebben. Az istentisztelet igehirdetése, énekei és imádságai a Lélek csendje, amelyben kibontakozik az ige. "Az ige megcselekszi azt, amit állít" (mondta nemrég Grendorf Péter lelkészem). Igen, az ige dolgozik bennünk napokkal, évekkel az elhangzása után is. A Szentlélek munkálkodása így ábrázolja ki bennünk a Krisztust, így mutatja meg nekünk Isten Országát már e földi életünkben is. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mi teszi az egyházat vonzóvá ma?

Pünkösdi gondolatok az evangélium erejéről

 

1. Mi teszi az egyházat NEM vonzóvá ma? Pünkösd az egyház születésnapja. Manapság azonban sokan már temetni kezdik az egyházat itt, Európában. Elnéptelenedő sok száz éves templomok, temetések sorozata keresztelések helyett, irányt vesztett gyülekezetek... A nemrég megjelent látleletekből fogtam össze egy csokorral írásomban. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Mit gondolunk mi, emberek arról, hogy mi teheti az egyházat vonzóvá ma? Sok megoldás született az európai egyház jelenlegi bajainak orvoslására. Néhányat idézek ezek közül írásomban. Mindezek rendkívül tiszteletreméltó meglátások és javaslatok. Mégis az európai egyház megújulásának a Lényege hiányzik belőlük. Mi ez a Lényeg? Erről szól az írásom harmadik, záró része. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi teszi az egyházat VALÓBAN vonzóvá? Mit szeretnének a fiatalok az egyházban ahhoz, hogy vonzó legyen? Hitelességet szeretnének. "A fiatalok kapcsolatot, példamutatást és olyan hitet szeretnének, amely nemcsak egy vasárnap délelőtti elfoglaltságot jelent, hanem kapaszkodóként tud szolgálni a kihívásokkal teli mindennapokban." (David Kinnaman) A hitelesség nem belőlünk fakad. A hitelesség a Szentlélek erejének torzítatlan átbocsátása magunkon. Európa egyházának nem szélességre, hanem mélységre van szüksége. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A Lélek-jelenlét formái

Gondolatok az életszentségről

 

 

1. Mikor lenne szükség a lélekjelenlétre a mindennapi életünkben? A lélekjelenlétet a nehéz helyzetek megoldására való képességnek szokás értelmezni. Ebben az írásomban a Lélek-jelenlétet a Szent Lélek jelenléteként értelmezem. Hány és hány olyan helyzetet tudunk a saját életünkből is mondani, amikor egy jó cselekedetünk azért nem valósult meg, mert későn jutott eszünkbe, hogy mit is kellett volna tennünk? Az írás első részében erről hozok néhány példát. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A Lélek jelenlétének formái. A Szentlélek megjelenése millió formát ölthet – méltón példázva Isten teremtő kreativitásának végtelenségét. A Lélek kiáradhat, mindent elsöpörhet, mindent tisztára moshat és mindent újjá teremthet. Lélek mindennapi csendes munkája azonban a Lélek kiáradásánál sokkal gyakoribb. A Lélek amilyen zabolázhatatlan, ugyanolyan fegyelmezett. A Szent Lélek a Szentháromság elválaszthatatlan részeként állandó és intenzív szeretetkapcsolatban él Krisztussal és az Atyával. Ebbe a szeretetkapcsolatba von be minket is. Ez a szeretetkapcsolat igen fontos abban, ahogyan a Lélek a hívők közösségét, az egyházat megteremtő és fenntartó Erő. Életünk legelképesztőbb és legváratlanabb pillanataiban tapasztalhatjuk meg a Lélek segítségét, vigasztalását és erejét. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A Lélek folyamatos jelenléte életünkben: az életszentség. A Lélek folyamatos, erős és tudatosodott jelenléte az életünkben az életszentség. Ebben az állapotban ugyanis a Szentháromsággal való mélységes és állandósult szeretetkapcsolatunk olyan erős lesz, hogy életünk annak megfelelően rendeződik a jó irányába, hogy ez a szeretetkapcsolat sértetlen maradhasson. Ferenc pápa így ir erről az "Örvendjetek és ujjongjatok" buzdításában: "A bizalomteljes imádság az Isten felé tegezve kitáruló szív válasza, amelyben elhallgat minden szó, hogy a csendben hallhatóvá váljék az Úr édes hangja. Ebben a csendben lehet fölismerni a Lélek világosságában az életszentség útjait, melyeket az Úr mutat nekünk." (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban

Gondolatok a Jézusban való élet Teljességéről

 

 

 

1. Mi a különbség a fiatal és az idős között? A fiatalság a külvilágra való nyitottságunkkal, a válaszkészségünk sokrétűségével és a tanulásra való készségünkkel azonos. Az idős kor a hatékony viselkedési mintázatokká kódolódott tapasztalattal, a lényeges és a lényegtelen megkülönböztetésével és szélsőségektől való tartózkodás bölcsességével írható le. A fiatal és az idős viselkedés nem életkorhoz kötött. A komplex rendszerek akkor igazán fejlettek, ha mindkét viselkedésre képesek – egymással váltakozva. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban. A fiatal kor a felfedezés, a környezetről alkotott kép gazdagodásának a kora. A fiatal korban nincs állandósult rend. A fiatal számára minden perc egy élet. A fiatalság kiteljesedése szétfeszíti a kereteket, és új világot teremt. A fiatal zabolázhatatlan, életerős és vidám. Az idős kor a letisztulás, a lényeglátás és a bölcsesség kora. Az idős kor megtanult várni. Az idős kor megtanult hallgatni. Az idős számára minden élet egy perc. Az idős kor megérezte a tisztaság és a csend utánozhatatlan szépségét. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

   

3. A kiteljesedés élethelyzetei Jézusban. A Jézusban élő ember nem felváltva fiatal és idős, hanem belépett a Szentháromság időtlenségébe, ahol egyszerre lehet mindkettő. Jézus, mint Ajtó (Jn 10,9), megnyitja az Atya Teljességét, amely a fiatalság növekedésének és gazdagodásának végtelen teret ad. Jézus, mint az Út és az Igazság, az idős kor lényeglátását a Látás Teljességével ruházza fel. Jézus, mint az Élet, egybeforrasztja a fiatalság lüktetését az idős kor időtlenségével. A Jézusban élő ember a Feltámadásban él, ahol a halál nem vég, hanem az Isten Teljességére kinyíló kapu. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hányféleképpen örülhetünk az élet teljességének?

Gondolatok az öröm ezer arcáról

 

 

1. A "saját" örömeink. Mindenkinek az életében máskor és máshogy jön el az a pillanat, amikor elkezd megérezni valamit abból, hogy egy óriási szeretetóceán közepén él – amit addig nem vett észre. Ennek a felismerése kimondhatatlanul nagy örömforrás. Gyönyörű érzés, amikor már itt, a földi életünkben néha-néha megérzünk, átélünk valamit a Szentháromság szeretetkapcsolatából. Az archetipikus nő öröme immanens öröm, ami Isten végtelenségét a szív legbenső teljességében fedezi fel. Az archetipikus férfi öröme transzcendens öröm, amely kiárad, és Isten végtelenségét a világ egészének a gyönyörűségében fedezi fel. Ugyanonnan indul, és ugyanoda érkezik mindkettő. Csak máshogy. Ez a teremtés egyik csodája. Isten állandóságának az örömét is átélhetjük a földi életünk során. A kölcsönös elkötelezettség, a hűség öröme; a derű: a biztonság, a megértés öröme; a reménység: a gondviselés és a Lélek munkálkodása feletti öröm mind-mind olyan csendes örömök, amelyek sokkal mélyebbek és teljesebbek, mint az egyedi történések fellángoló örömei. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A Teljességből kapott ízelítők örömei. Az Isten szeretetével való találkozások örömei közül első Isten Igéjének az öröme. Isten Igéje nem holt betű. Isten Igéje a Szentlélek ereje által a lelkünk mélyében szólal meg. Isten Igéje megcselekszi azt, amit állít. (Érdemes ezen a mondaton hosszasan elgondolkodnunk. Életünk legfontosabb történései múlnak azon, hogy megértettük-e ezt a mondatot.) Amikor a Szentháromság szeretetével való találkozásaink rendszeresebbé válnak, egyre inkább képessé válunk arra, hogy Isten irgalmas szemével lássuk meg magunkat és mindenkit körülöttünk. Amikor e találkozások még rendszeresebbekké lesznek, akkor Jézus Arcát látjuk magunk előtt. Jézus Arca nem egy pontosan látható képmás, hanem kisugárzás. Isten dicsőségének a Krisztusban ránk vetülő sugara. Gyönyörködünk benne, megfürdünk benne. Eltölt minket a nyugalom, a szeretet és a derű, amelyet mind szétsugárzunk a környezetünkben. Ez az áldottság öröme. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

3. A Teljesség örömei. Isten Országában megszűnnek az egyén határvonalai. Mindazt, amit eddig csak "tükör által homályosan" találgattunk (1Kor 13,12), immár látni és tudni fogjuk. Isten, a világ lényegének az állandósága nem zaj, hanem Csend. Nem vágtázó események láncolata, hanem időtlenség. Nem kötődések sorozata, hanem torzításmentes tisztaság. Isten időtlen, tiszta Csendje nem üres. Szeretettel és a szeretetet szétsugárzó energiával teljes ez a Csend. Isten Csendjét Isten Dicsősége tölti meg. Az Isten Dicsőségében való fürdés és Isten Dicsőségének a terjesztése az öröm legmagasabb foka. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Böjti gondolatok Jézus ERŐ-teréről

Az eucharisztia ereje

 

1. Életek, amelyeket végigkísér Jézus úgy, hogy észre sem vesszük. Nagyon sokunk életének közepén ott ül Jézus, aki számunkra hosszú évekig, akár évtizedekig láthatatlan, felfoghatatlan marad. Miért baj az, ha nem vesszük észre a bennünk élő Jézusról, hogy Jézus? Mert megkérgesedhet a szívünk a nyitottságra, a figyelemre és a Jézusból fakadó szeretet befogadására. Attól a ponttól kezdve csak "használjuk" Jézust, és nem adjuk tovább azt, amit Tőle kaptunk. Ilyenkor zárjuk be magunkat a saját egónkba, amely elszigetel minket Jézus ERŐ-terétől. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Milyen Jézus ERŐ-tere? Jézus ERŐ-tere iránytű: megmutatja nekünk az Utat, méghozzá a helyes Utat, amely az Igazsághoz vezet. Jézus ERŐ-tere kifogyhatatlan szeretetforrás, amely egy olyan "flow" érzéssel tölt fel bennünket, amely korlátlanul megosztható mindenkivel. Ez a "Jézus-flow" ez nem más, mint maga az Élet. Jézus ERŐ-tere egy megbonthatatlanul erős szeretetközösség, amely mindenre képessé tesz bennünket, amely az Atya akaratát teljesíti és dicsőségét szolgálja. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Hogyan érezhetjük meg Jézus ERŐ-terét? Jézus ERŐ-terének megérzésére (és befogadására) érzékennyé válhatunk hálaadással: örömünkben; feljajduló könyörgéssel: nagy bajunkban; megtisztulással: akár most, a böjtben is; imával, szeretettel, az irgalom gyakorlásával: bármikor. Ezer és egy módja van annak, hogy valaki megnyíljon Jézus szeretetének ERŐ terére. Az akár csak "ketten vagy hárman összegyűlő" hívő közösség óriási erővel tudja hívni a Szent Lelket, aki képessé tehet bennünket arra, hogy megtaláljuk a Jézus szívébe vezető Utat. Végezetül és beteljesedésként: amikor Krisztus testét és vérét magunkhoz vesszük az eucharisztiában, akkor egy olyan testi és lelki egységbe kerülünk Jézussal, a vele együtt élő Szentháromsággal, és minden hívővel, aki a kereszténység megalapítása óta eddig, ekkor és majd ezután élni fog az eucharisztia szentségével, amely kitörli a bennünk élő sötétséget, és beemel minket Jézus ERŐ-terének szeretetközösségébe. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A remény és az elvárás különbsége

Böjti gondolatok a hit erejéről

 

 

1. Az elvárások módján élő élet csapda. Nagyon sok ember a környezete által közvetített elvárásokhoz igazítja az életét. Az elvárások teljesítésétől a legtöbben elfogadást és szeretetet remélnek. Emberi világunkban az elfogadás és a szeretet azonban sokszor az érzelmi zsarolás eszköze. A legveszélyesebb elvárások azok, amelyeket saját magunkkal szemben támasztunk. Az elvárásaink és a valóság közötti távolság mértéke nem más ugyanis, mint a bennünk élő fájdalom. Ne elvárásként tekintsünk az életünk céljaira, hanem vágyjunk arra, hogy megvalósíthassuk őket. Az elvárásoktól megszabadult ember önazonos marad. Sokkal többet ér azonban még ennél is az, ha az ember nem konkrét dolgokhoz köti a vágyait, hanem szabadjára ereszti őket, és a jóra vágyik úgy általában. A jóra való vágy a remény.  (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el blogbejegyzésemet itt.)

 

 

2. A reménység ereje. Reménykedni manapság nem divat. Pedig a reménység sokkal több, mint a vágy. A reménység nem egy konkrét cél elérését, hanem a jó növekedését kívánja. A reménység megnyitja a jó végtelenségének a lehetőségét az életünkben. A reménység a megváltás és a feltámadás örömüzenetének az életállapota. A reménység azért szabadít fel minket a konkrét célok rabságából, mert áttöri az egónk falát azzal, ami mindennél erősebb ezen a világon: Isten szeretetével. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el blogbejegyzésemet itt.)

 

 

3. Mennyivel több a hit, mint a reménység? A hit a megváltás és a feltámadás örömüzenetében való teljes és megingathatatlan bizonyosság. Ezért válik a hit óriási erővé. Mert a hit ledönti a falat köztünk és Isten között. Ha hitben élünk, Isten kiáradó örömmel megfürdet minket magában, és minden nap a Teljességének és szeretetének újabb és újabb színét mutatja meg nekünk. Mindezzel a hitünk, ahogyan érlelődik, szép lassan kiábrázolja bennünk Isten egyszülött fiának, Jézusnak az arcát és alakját. Ezzel válik a reménység valósággá. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Miért nem lehet megkerülni Jézust?

Gondolatok az Ige megtestesülésének titkáról

 

   

1. Istenkapcsolatunk hibáiról: hányféleképpen szeretnénk kikerülni Jézust, a beleütközés kövét? Az emberi ész elképesztően sokmindent ki tud találni arra, hogy ne kelljen szembesülnie Isten mindenhatóságával. Isten a mi Mennyei Atyánk, hát akkor miért ne nézhetne ki úgy, mint egy jóságos, bölcs nagypapa? Vagy legyen király! Emeljük Őt trónra! Isten nem az imádat jól körülhatárolható, távoli tárgya, hanem a Minden, ami minket is betölt. Gondoljunk akkor Istenre, mint a Csendre, az Egyszerűségre, a Tökéletességre, az Állandóságra, a Mozdulatlanságra, az Örökkévalóságra! Megszemélyesíteni sem lehet Istent, de elszemélyteleníteni sem lehet Istent, mert Isten lényege a szeretet. Ha Istent száműzzük a fogalmak közé, azzal lehetetlenné tesszük a Vele való közvetlen szeretet-kapcsolatunkat, és ezzel Isten lényegét veszítjük el. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Hogyan függ össze a tisztaság és Isten érintése? A megtestesülés csodája. A Szentháromságból azért jött le Jézus a Földre önmagát szolgai módon megüresítve (Fil 2,6-8), mert a Szentháromság be akart vonni minket, embereket annak a szeretetkapcsolatnak a gyönyörűségébe és Teljességébe, amelyben Ők élnek. Gondolkodjunk el azon, hogy a tisztaságnak micsoda teljessége kellett ahhoz, hogy az Isten egyszülött Fia Máriában megszülethessen! Gondoljunk bele abba is, hogy micsoda alázat és micsoda engedelmesség tükröződik Mária szavaiban! Érezzük meg, ahogyan a Lélek ember által soha addig nem látott mértékben, a Teremtés után ismét ujjongva kiterjed, és az Atya jóságából, Krisztus beleegyező áldozatából és Mária tiszta alázatából az ég és a föld összeköttetik.  (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Mi mindent ad nekünk a gyermek Jézus? Hadd kérjem arra az Olvasót, hogy olvassa el a 2018. karácsonyi blogbejegyzés utolsó részét. Imádkozza bele magát abba gyönyörűségesen tiszta és békés állapotba, amely Jézus megszületése volt. Érezze meg, ahogy Jézus növekszik Önben! Érezze meg, ahogyan Jézus Önt magába fogadja. Érezze meg a boldogság Teljességét – Jézusban, "odaát"! Majd jöjjön vissza ebbe a világba. Érezze meg annak a szabadságát, ahogyan Ön Jézuson, mint az Ajtón keresztül bejár és kijár (Jn 10,9b). Érezze meg azt, hogy minden egyes "bejárás" és "kijárás" tisztábbá teszi Önt. Érezze meg, hogy azzal, ahogyan a Jézuskapcsolatában egyre tisztább és tisztább lesz, egyre közelebb és közelebb tud kerülni Istenhez. Érezze meg az Istenhez való közeledés csodálatos növekedését. Mit ad nekünk a gyermek Jézus? Hogyan válaszol Jézus megszületése az írásom első részében feltett kérdésre? (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hogyan nyerhető el az igazi szabadság?

Gondolatok a jó kötődés hasznáról

1. A szabadság, mint életcél. A fogyasztói társadalom a szabad választásoknak elképesztően pazarló millióit önti nap, mint nap elénk. Az elmúlt néhány évszázad gondolkodási mintái a szabad választás jogát és lehetőségét az élet és a halál szinte minden kérdésére kiterjesztették. Az ember szabadsága a XXI. századra minden eddiginél nagyobbra nőtt. Meddig növelhető ez a szabadság még? Hasznos nekünk, hogy a szabadságunk "teljessé" vált? Valódi ez a mi mai tobzódóan szélsőséges szabadságunk, avagy annak csak a látszata? (Ha erről többet szeretne olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

 

2. A szabad akarat korlátai. Miért káros a döntések felelőssége a vállalásukat segítő információk és élettapasztalat nélkül? Melyek az emberiség olyan döntései, amelyekben szabad döntés nem létezik? Milyen következményei vannak annak, hogy a szabadságunk jelentős része a mások korlátozása árán megvalósuló szabadság? Az ember szabad akarata zabolázatlan és zabolázhatatlan teremtmény. Első megnyilvánulása a tiltott gyümölcs felzabálása volt, amit a Paradicsomból való kiűzetés követett. Isten büntetése pontosan olyan, mint a modern apuci. Amikor Isten büntet minket, nem csinál mást, csak érvényesülni hagyja az ember saját, "szabad" akaratát. Nagyobb büntetés ennél minket nem érhet...  (Ha erről többet szeretne olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Hogyan nyerhető el az igazi szabadság? Nem élhet tehát az ember szabadon, mert szabadságát maga, embertársai és az őt tápláló természet ellen fordítja. Mi a megoldás? A megoldás a Miatyánk harmadik kívánsága: "legyen meg a Te akaratod". Isten az egyetlen, akinek ha odaadjuk a szabadságunkat, akkor nem a szolgaságot, hanem az emberi ésszel soha el nem képzelhető, fel nem fogható, és át nem élhető szabadságot adja cserébe nekünk. Isten szabadságával jár még két apró bónusz. Az első és legfontosabb bónusz Isten végtelen szeretete, amely kisimít minden ráncot, amelyet a saját eltékozolt életünk gyűrt belénk. A második bónusz pedig az, hogy Isten Útját követve Jót teszünk. Növeljük a világban élő világosságot, szeretetet és életet – és nem csökkentjük. Növeljük a világ tisztaságát – és nem szennyezzük be azt. Végezetül: növeljük a világ egységét és rendjét – és nem szaggatjuk szétdobált darabokra azt, ami Egész. Választhatunk. Ez a választás az igazi szabadság. (Ha erről többet szeretne olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen a jó döntés?

Gondolatok a lelkiismeret erejéről

1. Hányféleképp dönthetünk rosszul? Az egyik legrosszabb döntés a tanácstalan zavarodottság, a nem-döntés. A nem-döntés egyik változata a birkaszellem, amikor a helyzetet át nem gondolva a többség, a "szomszéd", a "minket befolyásoló X" viselkedését másoljuk le – kritikátlanul. Az elkapkodott döntés szinte mindig a rövid távú célokat tartja szem előtt, pedig a hosszú távú célok követése ennél sokkal fontosabb. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Mi segíthet bennünket a jó döntés elérésében? A jó döntés meghozatalához fontos felmérni azt, hogy erre alkalmas lelkiállapotban vagyok-e. Nagyon hasznos példa a nyúl példája. A nyúl vagy figyel, vagy fut, de egyszerre nem teszi a kettőt. A jó döntéshez idő kell. Jó hírem van: az idő szubjektív. Ha csendet tudunk teremteni magunkban, akkor a benső időnk kitágul, és "ezer év" lesz egy pillanat. A jó döntés meghozatalához fontos az érzelmeink megzabolázása, mert a jó döntésekre csak a rendezetlen hajlamoktól mentes "közömbösség" vezethet el minket. A jó döntés legfontosabb iránytűje a lelkiismeret, ami a Teljességnek a bennünk élő benső lenyomata. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. A jó időben, jó helyen meghozott jó döntések. Ritkán érezzük meg, hogy sorsfordító élethelyzetben vagyunk. Érdemes tehát a meglepő élethelyzetekre NAGYON odafigyelnünk. Ilyenkor meg kell állnunk, és el kell gondolkodnunk. Életünk legfontosabb helyzeteinek az értékeléséhez ki kell szakadnunk a saját nézőpontunkból, és fel kell repülnünk magasra (Szent Ignác: lelkigyakorlatok, 184-187). Ha alázatos szívvel befogadtuk a Teljességet, úgy fogjuk látni saját magunkat, ahogyan Isten lát minket. Ha sikerült elszakadnunk mindattól a földi ragaszkodástól, amelyek a köznapi életünkben mi magunk voltunk, akkor tudjuk megérezni Isten velünk való akaratát. Ilyenkor bomlanak ki azok az emberi ésszel el nem képzelhető, csodálatosan új utak az életünkben, amelyek összekötnek minket a Teljességgel, meghozzák az igazi szabadságunkat, és amelyek a jó időben és jó helyen meghozott, jó döntésekhez vezetnek el minket. (Aki erről többet szeretne olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Oldalak

Feliratkozás RSS - Jézus csatornájára