Szent Lélek

Mitől lesz meghatározó egy beszélgetés?

Gondolatok a negyedik parancsolat kapcsán

 

1. Hányféleképp tudjuk nem tisztelni a szüleinket? A 3 és 5 éves korunk közötti dackorszakban döbbenünk először rá arra, hogy mi saját magunk önállóan is létezünk. A 11-14 éves kiskamasz korban jön el az önállósodás második fázisa, a szülői mintákról való leválás kezdete. A kamaszkor végén kezdjük magunknak is megfogalmazni azokat a szülői mintákat, amelyeket hibásnak tartunk, és nem akarunk követni. Az élet-közepi válság idején kezd megfordulni a helyzet: a korábbi szülő lesz a gyerek, és a korábbi gyerek lesz a szülő. Jézus a nagy parancsolatként az Isten és a felebarátunk iránti szeretetet emelte ki (Mt 22,37-39), és nem a tiszteletet. Az a szeretet, amelyik nem álságos önszeretet, tiszteletet szül, mert a másikat olyannak szereti, amilyen, és nem annak a vágyképnek, aminek mi szeretnénk, hogy legyen. Szeressük hát szüleinket (és erre mindig van új lehetőségünk, akkor is, ha már nincsenek velünk!), és akkor hosszú életűek leszünk a földön. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A szeretetből fakadó tisztelet gyümölcsei: hogyan alakul ki egy meghatározó beszélgetés az életünkben? A feltételmentes szeretet egy állandó nyitottságot ébreszt bennünk arra, hogy a teremtés milyen új formájával ismerkedhetünk meg a következő pillanatban. Ez a szeretetteljes nyitottság tulajdonképpen már tisztelet. Mindegyikünk vissza tud emlékezni egy, vagy néhány olyan beszélgetésre, amely meghatározónak bizonyult az életében. A meghatározó beszélgetések elképesztően sokfélék lehetnek. Miért? Mert ezekben a beszélgetésekben nem ketten, hanem hárman vannak jelen. A harmadik a Szent Lélek, Jézus Urunk és az Atya mindent látó és mindent elrendező, hatalmas szeretete. Ezért lesz a beszélgetés olyan képtelenül sokféle. Az Atya a legképtelenebb módokon adja tudtunkra életünk legfontosabb üzeneteit – mert nagyon jól tudja, hogy éppen annak az embernek, éppen abban a pillanatban éppen milyen képtelenül sajátos módon kell "tálalni" a fontos élet-üzenetet, hogy képes legyen befogadni azt. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Hogyan tudjuk betölteni a negyedik parancsolatot? Egy meghatározó beszélgetésben az a meghatározó, hogy mi a legcsekélyebb mértékben sem határozunk meg semmit a beszélgetés során, hanem Isten határoz meg mindent. Azaz ha meghatározó beszélgetéseket szeretnénk a saját életünkben, akkor először is alázatot kell tanulnunk. Ha képesek vagyunk befogadni Jézus minket megtisztító kegyelmét, akkor közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy torzításmentesebben jelenítsük meg Jézus arcát a világban. Ha mindez elkezdett formálódni bennünk, akkor elkezdjük azt érezni, hogy nem vágyunk már a felesleges szóra. Csak Isten igéjére vágyunk már, és arra, hogy ezt átadhassuk másoknak. Így válik szép lassan MINDEN beszélgetés bennünk és körülöttünk meghatározó beszélgetéssé. Az is, ami szülőként, és az is, amit gyermekként folytatunk – bárkivel. Mert a kettő valahol egy és ugyanaz: Jézus. Jézusban egyesülünk a saját szüleinkkel – és a gyermekeinkkel is. Urunk kegyelméből így tölthetjük be és tehetjük teljessé Isten negyedik parancsolatát: tiszteld atyádat és anyádat! (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A Lélek-jelenlét formái

Gondolatok az életszentségről

 

 

1. Mikor lenne szükség a lélekjelenlétre a mindennapi életünkben? A lélekjelenlétet a nehéz helyzetek megoldására való képességnek szokás értelmezni. Ebben az írásomban a Lélek-jelenlétet a Szent Lélek jelenléteként értelmezem. Hány és hány olyan helyzetet tudunk a saját életünkből is mondani, amikor egy jó cselekedetünk azért nem valósult meg, mert későn jutott eszünkbe, hogy mit is kellett volna tennünk? Az írás első részében erről hozok néhány példát. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A Lélek jelenlétének formái. A Szentlélek megjelenése millió formát ölthet – méltón példázva Isten teremtő kreativitásának végtelenségét. A Lélek kiáradhat, mindent elsöpörhet, mindent tisztára moshat és mindent újjá teremthet. Lélek mindennapi csendes munkája azonban a Lélek kiáradásánál sokkal gyakoribb. A Lélek amilyen zabolázhatatlan, ugyanolyan fegyelmezett. A Szent Lélek a Szentháromság elválaszthatatlan részeként állandó és intenzív szeretetkapcsolatban él Krisztussal és az Atyával. Ebbe a szeretetkapcsolatba von be minket is. Ez a szeretetkapcsolat igen fontos abban, ahogyan a Lélek a hívők közösségét, az egyházat megteremtő és fenntartó Erő. Életünk legelképesztőbb és legváratlanabb pillanataiban tapasztalhatjuk meg a Lélek segítségét, vigasztalását és erejét. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A Lélek folyamatos jelenléte életünkben: az életszentség. A Lélek folyamatos, erős és tudatosodott jelenléte az életünkben az életszentség. Ebben az állapotban ugyanis a Szentháromsággal való mélységes és állandósult szeretetkapcsolatunk olyan erős lesz, hogy életünk annak megfelelően rendeződik a jó irányába, hogy ez a szeretetkapcsolat sértetlen maradhasson. Ferenc pápa így ir erről az "Örvendjetek és ujjongjatok" buzdításában: "A bizalomteljes imádság az Isten felé tegezve kitáruló szív válasza, amelyben elhallgat minden szó, hogy a csendben hallhatóvá váljék az Úr édes hangja. Ebben a csendben lehet fölismerni a Lélek világosságában az életszentség útjait, melyeket az Úr mutat nekünk." (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Böjti gondolatok Jézus ERŐ-teréről

Az eucharisztia ereje

 

1. Életek, amelyeket végigkísér Jézus úgy, hogy észre sem vesszük. Nagyon sokunk életének közepén ott ül Jézus, aki számunkra hosszú évekig, akár évtizedekig láthatatlan, felfoghatatlan marad. Miért baj az, ha nem vesszük észre a bennünk élő Jézusról, hogy Jézus? Mert megkérgesedhet a szívünk a nyitottságra, a figyelemre és a Jézusból fakadó szeretet befogadására. Attól a ponttól kezdve csak "használjuk" Jézust, és nem adjuk tovább azt, amit Tőle kaptunk. Ilyenkor zárjuk be magunkat a saját egónkba, amely elszigetel minket Jézus ERŐ-terétől. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Milyen Jézus ERŐ-tere? Jézus ERŐ-tere iránytű: megmutatja nekünk az Utat, méghozzá a helyes Utat, amely az Igazsághoz vezet. Jézus ERŐ-tere kifogyhatatlan szeretetforrás, amely egy olyan "flow" érzéssel tölt fel bennünket, amely korlátlanul megosztható mindenkivel. Ez a "Jézus-flow" ez nem más, mint maga az Élet. Jézus ERŐ-tere egy megbonthatatlanul erős szeretetközösség, amely mindenre képessé tesz bennünket, amely az Atya akaratát teljesíti és dicsőségét szolgálja. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Hogyan érezhetjük meg Jézus ERŐ-terét? Jézus ERŐ-terének megérzésére (és befogadására) érzékennyé válhatunk hálaadással: örömünkben; feljajduló könyörgéssel: nagy bajunkban; megtisztulással: akár most, a böjtben is; imával, szeretettel, az irgalom gyakorlásával: bármikor. Ezer és egy módja van annak, hogy valaki megnyíljon Jézus szeretetének ERŐ terére. Az akár csak "ketten vagy hárman összegyűlő" hívő közösség óriási erővel tudja hívni a Szent Lelket, aki képessé tehet bennünket arra, hogy megtaláljuk a Jézus szívébe vezető Utat. Végezetül és beteljesedésként: amikor Krisztus testét és vérét magunkhoz vesszük az eucharisztiában, akkor egy olyan testi és lelki egységbe kerülünk Jézussal, a vele együtt élő Szentháromsággal, és minden hívővel, aki a kereszténység megalapítása óta eddig, ekkor és majd ezután élni fog az eucharisztia szentségével, amely kitörli a bennünk élő sötétséget, és beemel minket Jézus ERŐ-terének szeretetközösségébe. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Miért nem lehet megkerülni Jézust?

Gondolatok az Ige megtestesülésének titkáról

 

   

1. Istenkapcsolatunk hibáiról: hányféleképpen szeretnénk kikerülni Jézust, a beleütközés kövét? Az emberi ész elképesztően sokmindent ki tud találni arra, hogy ne kelljen szembesülnie Isten mindenhatóságával. Isten a mi Mennyei Atyánk, hát akkor miért ne nézhetne ki úgy, mint egy jóságos, bölcs nagypapa? Vagy legyen király! Emeljük Őt trónra! Isten nem az imádat jól körülhatárolható, távoli tárgya, hanem a Minden, ami minket is betölt. Gondoljunk akkor Istenre, mint a Csendre, az Egyszerűségre, a Tökéletességre, az Állandóságra, a Mozdulatlanságra, az Örökkévalóságra! Megszemélyesíteni sem lehet Istent, de elszemélyteleníteni sem lehet Istent, mert Isten lényege a szeretet. Ha Istent száműzzük a fogalmak közé, azzal lehetetlenné tesszük a Vele való közvetlen szeretet-kapcsolatunkat, és ezzel Isten lényegét veszítjük el. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

2. Hogyan függ össze a tisztaság és Isten érintése? A megtestesülés csodája. A Szentháromságból azért jött le Jézus a Földre önmagát szolgai módon megüresítve (Fil 2,6-8), mert a Szentháromság be akart vonni minket, embereket annak a szeretetkapcsolatnak a gyönyörűségébe és Teljességébe, amelyben Ők élnek. Gondolkodjunk el azon, hogy a tisztaságnak micsoda teljessége kellett ahhoz, hogy az Isten egyszülött Fia Máriában megszülethessen! Gondoljunk bele abba is, hogy micsoda alázat és micsoda engedelmesség tükröződik Mária szavaiban! Érezzük meg, ahogyan a Lélek ember által soha addig nem látott mértékben, a Teremtés után ismét ujjongva kiterjed, és az Atya jóságából, Krisztus beleegyező áldozatából és Mária tiszta alázatából az ég és a föld összeköttetik.  (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

3. Mi mindent ad nekünk a gyermek Jézus? Hadd kérjem arra az Olvasót, hogy olvassa el a 2018. karácsonyi blogbejegyzés utolsó részét. Imádkozza bele magát abba gyönyörűségesen tiszta és békés állapotba, amely Jézus megszületése volt. Érezze meg, ahogy Jézus növekszik Önben! Érezze meg, ahogyan Jézus Önt magába fogadja. Érezze meg a boldogság Teljességét – Jézusban, "odaát"! Majd jöjjön vissza ebbe a világba. Érezze meg annak a szabadságát, ahogyan Ön Jézuson, mint az Ajtón keresztül bejár és kijár (Jn 10,9b). Érezze meg azt, hogy minden egyes "bejárás" és "kijárás" tisztábbá teszi Önt. Érezze meg, hogy azzal, ahogyan a Jézuskapcsolatában egyre tisztább és tisztább lesz, egyre közelebb és közelebb tud kerülni Istenhez. Érezze meg az Istenhez való közeledés csodálatos növekedését. Mit ad nekünk a gyermek Jézus? Hogyan válaszol Jézus megszületése az írásom első részében feltett kérdésre? (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzést itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen az életünk tere – a maga Teljességében?

Elmélkedés a Szentháromságról – első rész

 

1. Miért nem látjuk életünk terének a Teljességét? Ahogyan az ember az első almától kezdve tudást szerzett, egyre jobban látta és megértette a világ működésének (életünk terének) részleteit. A részletek egyre pontosabb megértésével azonban egyre inkább belevesztünk ezekbe a részletekbe, és egyre inkább elvesztettük a Mindenség érzetét. A Mindenség, azaz nemcsak a létező világ, hanem a létezhető világok összessége, a lehetőség-tér egésze, életünk terének a Teljessége a teremtmény-állapotunkban megmaradva nem ismerhető meg, mert emberi létünk befogadó képessége korlátos. (Aki többet szeretne olvasni erről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Milyen életünk terének a Teljessége? A július-augusztusi nyári szünet előtti utolsó három írásomban a Teljesség, Isten természetéről, azaz a Szentháromságról szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni: a tér/ország, a hatalom/igazság és a dicsőség/szeretet hármasában. Elsőként Isten hatalmas teréről foglalok össze néhány (töredékes) gondolatot. Isten hatalmas tere nemcsak a Teremtés és a létezés Egésze, hanem Isten ránk irányuló tekintetével, önmagát a Krisztusban és Szent Lelkükben számunkra is megnyitó ajándékával egyben a Teljesség megismerésének a kapuja is. (Aki többet szeretne olvasni Isten terének a jellemzőiről, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Miként élhetjük meg életünk terének a Teljességét? Amilyen mértékben megszabadulunk a teremtményi léttől, oly mértékben leszünk alkalmasak a Teremtő befogadására. Azzal, hogy megszabadulunk a "teremtményi léttől" nem leszünk azonban üresek! Nemcsak azért nem, mert megismerjük a Teljességet, amelynél nagyobb élmény addigi életünkben még nem történt, hanem azért sem, mert ezzel azonos időben megtöltődünk azzal az energiával és szeretettel, amely ezt a "tudást", ezt az élményt, ezt az érzést másoknak is át fogja adni. (Aki többet szeretne olvasni erről a csodálatos folyamatról, azt kérem, hogy olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A mindennapi kenyerünk

Személyes vallomás az élet teljességéről

 

 

Az eddigi blogbejegyzések hangneme nagyon "általános" volt. Személyes élményektől mentesen, általánosított módon írtam a Karácsony fényéről, a boldogságról, a minőségi idő csodájáról, a türelem bölcsességéről és az alázat erejéről. A blog céljának megfogalmazásában le is írtam azt, hogy nem azért általánosítok, mert "azt hinném, hogy amit én gondolok, az általános érvénnyel igaz. Az általános fogalmazásmód oka az, hogy úgy érzem, a mai kor nagyon szétesett, és emiatt gyötrően nagy igény mutatkozik az érvénnyel bíró általánosításokra." Ez a blogbejegyzés rendkívül személyes lesz. Az élet teljességének öröméről ugyanis nem lehet általánosságban, csak végtelenül személyesen írni. Köszönöm az Olvasónak, hogy megoszthatom ezt az önvallomást, amelyet kérem, olvasson el itt. Nagy öröm a számomra, hogy három barátom, Fuszek Csilla, Póth Barnabás és Szécsi Anikó is csatlakoztak hozzám, és megosztották a saját legfontosabb élményeiket.

(A fotót édesapám készítette rólam 1965-ben.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Feliratkozás RSS - Szent Lélek csatornájára