irgalom

Mi az őszinteség lényege?

Gondolatok a nyolcadik parancsolat kapcsán

 

1. Ki a felebarátom és mi a hamis tanúbizonyság? Mennyivel egyszerűbb lenne a nyolcadik parancsolat ("Ne tégy felebarátod ellen hamis tanubizonyságot!"), ha a "felebarátod" nem lenne ott, avagy helyette az állna, hogy "barátod". Jézus példázata az irgalmas szamaritánusról (Lk 10,25) arra tanít minket, hogy a szeretetközösség és az irgalomnak a szükséget felismerő cselekedetei határozzák meg a „felebarát” fogalmát. Isten nem személyválogató (5Móz 10,17; ApCsel 10,34; Róm 2,11). Mi sem lehetünk azok. A hamis beszéd messze nem csak a bíróságon káros. Napjaink „post-reality” társadalma szörnyűségesen bevett gyakorlattá tette, hogy amit hangsúlyosan elmondanak: az igazzá válik – függetlenül attól, hogy a valóság ennek homlokegyenest az ellenkezője. Az igaz beszéd nemcsak helyes, hanem tiszta is. A hallgatás is hamis tanúbizonyság lehet. A parancsolat igazi értelme itt sem a tiltás, hanem a felszólítás. Terjesszem az igazságot, álljak ki érte, ne hallgassak, amikor gyalázzák az igazat. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. Hogyan lehetünk őszinték? Az őszinteséget sokan azonosítják az igazmondással. Ezzel szemben az őszinteség mély tartalma az, amikor Istennel szemben őszinték vagyunk. Amikor valaki őszintén beszél, a lényegről beszél a lényegtelen helyett. Az őszinteség nem okvetlenül jelent beszédességet. (Sőt! Az igazi őszinteség kevés beszédű, mert a lényegre koncentrál.) Egy némaságot fogadott karthauzi szerzetes is igen nagy erővel képes megmutatni a létének a lényegét életével, metakommunikációjával, illetve írásaival. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. Mi az igazi őszinteség? Az őszinteség lényege a teremtett világ harmóniájához való viszonyunk. Ha elfogadjuk Isten teremtett rendjének a harmóniáját, akkor bekerülünk abba a szeretetáramba, ami a Szentháromságtól indul el. Az, hogy meghalljuk-e Jézus szeretetre hívását, életünk legfontosabb döntése. Az igazi őszinteséghez tehát hozzá tartozik, hogy átadjuk azt a szeretetet másoknak, amelyet mi magunk megkaptunk. A szeretetláncolatban való részvétel létezésünk lényege. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Miben áll a keresztény identitás?

Évadnyitó gondolatok az első parancsolatról

 

1. Hamis Isteneink, hamis kereszténységünk. Sokan azt gondolják, hogy igen könnyű betartani az első parancsolatot. Meg vagyunk keresztelve, konfirmáltunk is. Mi más a keresztény identitás, ha nem ez? Ellent kell, hogy mondjak ezen testvéreimnek. A keresztény identitás nem olyan, mint egy futballcsapathoz tartozás. Nem egy tulajdonság. Nem pusztán egy közösséghez tartozás. Nem lehet szert tenni rá. Nem lehet birtokolni. Csak akkor lesz az Úr a mi egyedüli Istenünk, ha nem állítunk még a közelébe sem semmit, ami fontosságban felérne Hozzá. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A keresztény identitás gyökerei. A keresztény identitás legfontosabb forrása a szeretetközösségben élés a Szentháromsággal. Az Újszövetség fényéből szemlélve a tízparancsolatot nyilvánvaló, hogy Isten nem korlátozni akar bennünket, hanem kiteljesíteni. Isten Teljességét megismerve, végtelen szeretetét megtapasztalva a tízparancsolat betartása nem követelmény, hanem következmény lesz. Az Istennel és a felebarátokkal megélt kettős szeretetközösség tulajdonképpen nem más, mint Jézus szeretetparancsa. A keresztény identitás gyökereinek konkrét megnyilvánulásai az ima, a szentségek (a keresztelés és különösképpen: az eucharisztia) és Isten igéje. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

3. A keresztény identitás törzse és hajtásai. A keresztény identitás törzsének első fontos eleme a bűnlátás és az Istenfélelem. A keresztény identitás törzsének a legfontosabb eleme Jézus arcának és Jézus egész valójának a kiábrázolódása a keresztény emberben. A keresztény identitásnak rengeteg hajtása van, amelyek tulajdonképpen már a keresztény ember életvitelére jellemző egyedi tulajdonságok. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban

Gondolatok a Jézusban való élet Teljességéről

 

 

 

1. Mi a különbség a fiatal és az idős között? A fiatalság a külvilágra való nyitottságunkkal, a válaszkészségünk sokrétűségével és a tanulásra való készségünkkel azonos. Az idős kor a hatékony viselkedési mintázatokká kódolódott tapasztalattal, a lényeges és a lényegtelen megkülönböztetésével és szélsőségektől való tartózkodás bölcsességével írható le. A fiatal és az idős viselkedés nem életkorhoz kötött. A komplex rendszerek akkor igazán fejlettek, ha mindkét viselkedésre képesek – egymással váltakozva. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A kiteljesedés élethelyzetei fiatal és idős korban. A fiatal kor a felfedezés, a környezetről alkotott kép gazdagodásának a kora. A fiatal korban nincs állandósult rend. A fiatal számára minden perc egy élet. A fiatalság kiteljesedése szétfeszíti a kereteket, és új világot teremt. A fiatal zabolázhatatlan, életerős és vidám. Az idős kor a letisztulás, a lényeglátás és a bölcsesség kora. Az idős kor megtanult várni. Az idős kor megtanult hallgatni. Az idős számára minden élet egy perc. Az idős kor megérezte a tisztaság és a csend utánozhatatlan szépségét. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

   

3. A kiteljesedés élethelyzetei Jézusban. A Jézusban élő ember nem felváltva fiatal és idős, hanem belépett a Szentháromság időtlenségébe, ahol egyszerre lehet mindkettő. Jézus, mint Ajtó (Jn 10,9), megnyitja az Atya Teljességét, amely a fiatalság növekedésének és gazdagodásának végtelen teret ad. Jézus, mint az Út és az Igazság, az idős kor lényeglátását a Látás Teljességével ruházza fel. Jézus, mint az Élet, egybeforrasztja a fiatalság lüktetését az idős kor időtlenségével. A Jézusban élő ember a Feltámadásban él, ahol a halál nem vég, hanem az Isten Teljességére kinyíló kapu. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hányféleképpen örülhetünk az élet teljességének?

Gondolatok az öröm ezer arcáról

 

 

1. A "saját" örömeink. Mindenkinek az életében máskor és máshogy jön el az a pillanat, amikor elkezd megérezni valamit abból, hogy egy óriási szeretetóceán közepén él – amit addig nem vett észre. Ennek a felismerése kimondhatatlanul nagy örömforrás. Gyönyörű érzés, amikor már itt, a földi életünkben néha-néha megérzünk, átélünk valamit a Szentháromság szeretetkapcsolatából. Az archetipikus nő öröme immanens öröm, ami Isten végtelenségét a szív legbenső teljességében fedezi fel. Az archetipikus férfi öröme transzcendens öröm, amely kiárad, és Isten végtelenségét a világ egészének a gyönyörűségében fedezi fel. Ugyanonnan indul, és ugyanoda érkezik mindkettő. Csak máshogy. Ez a teremtés egyik csodája. Isten állandóságának az örömét is átélhetjük a földi életünk során. A kölcsönös elkötelezettség, a hűség öröme; a derű: a biztonság, a megértés öröme; a reménység: a gondviselés és a Lélek munkálkodása feletti öröm mind-mind olyan csendes örömök, amelyek sokkal mélyebbek és teljesebbek, mint az egyedi történések fellángoló örömei. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

2. A Teljességből kapott ízelítők örömei. Az Isten szeretetével való találkozások örömei közül első Isten Igéjének az öröme. Isten Igéje nem holt betű. Isten Igéje a Szentlélek ereje által a lelkünk mélyében szólal meg. Isten Igéje megcselekszi azt, amit állít. (Érdemes ezen a mondaton hosszasan elgondolkodnunk. Életünk legfontosabb történései múlnak azon, hogy megértettük-e ezt a mondatot.) Amikor a Szentháromság szeretetével való találkozásaink rendszeresebbé válnak, egyre inkább képessé válunk arra, hogy Isten irgalmas szemével lássuk meg magunkat és mindenkit körülöttünk. Amikor e találkozások még rendszeresebbekké lesznek, akkor Jézus Arcát látjuk magunk előtt. Jézus Arca nem egy pontosan látható képmás, hanem kisugárzás. Isten dicsőségének a Krisztusban ránk vetülő sugara. Gyönyörködünk benne, megfürdünk benne. Eltölt minket a nyugalom, a szeretet és a derű, amelyet mind szétsugárzunk a környezetünkben. Ez az áldottság öröme. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

3. A Teljesség örömei. Isten Országában megszűnnek az egyén határvonalai. Mindazt, amit eddig csak "tükör által homályosan" találgattunk (1Kor 13,12), immár látni és tudni fogjuk. Isten, a világ lényegének az állandósága nem zaj, hanem Csend. Nem vágtázó események láncolata, hanem időtlenség. Nem kötődések sorozata, hanem torzításmentes tisztaság. Isten időtlen, tiszta Csendje nem üres. Szeretettel és a szeretetet szétsugárzó energiával teljes ez a Csend. Isten Csendjét Isten Dicsősége tölti meg. Az Isten Dicsőségében való fürdés és Isten Dicsőségének a terjesztése az öröm legmagasabb foka. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el a blogbejegyzésemet itt.)

 

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Böjti gondolatok Jézus ERŐ-teréről

Az eucharisztia ereje

 

1. Életek, amelyeket végigkísér Jézus úgy, hogy észre sem vesszük. Nagyon sokunk életének közepén ott ül Jézus, aki számunkra hosszú évekig, akár évtizedekig láthatatlan, felfoghatatlan marad. Miért baj az, ha nem vesszük észre a bennünk élő Jézusról, hogy Jézus? Mert megkérgesedhet a szívünk a nyitottságra, a figyelemre és a Jézusból fakadó szeretet befogadására. Attól a ponttól kezdve csak "használjuk" Jézust, és nem adjuk tovább azt, amit Tőle kaptunk. Ilyenkor zárjuk be magunkat a saját egónkba, amely elszigetel minket Jézus ERŐ-terétől. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

2. Milyen Jézus ERŐ-tere? Jézus ERŐ-tere iránytű: megmutatja nekünk az Utat, méghozzá a helyes Utat, amely az Igazsághoz vezet. Jézus ERŐ-tere kifogyhatatlan szeretetforrás, amely egy olyan "flow" érzéssel tölt fel bennünket, amely korlátlanul megosztható mindenkivel. Ez a "Jézus-flow" ez nem más, mint maga az Élet. Jézus ERŐ-tere egy megbonthatatlanul erős szeretetközösség, amely mindenre képessé tesz bennünket, amely az Atya akaratát teljesíti és dicsőségét szolgálja. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

3. Hogyan érezhetjük meg Jézus ERŐ-terét? Jézus ERŐ-terének megérzésére (és befogadására) érzékennyé válhatunk hálaadással: örömünkben; feljajduló könyörgéssel: nagy bajunkban; megtisztulással: akár most, a böjtben is; imával, szeretettel, az irgalom gyakorlásával: bármikor. Ezer és egy módja van annak, hogy valaki megnyíljon Jézus szeretetének ERŐ terére. Az akár csak "ketten vagy hárman összegyűlő" hívő közösség óriási erővel tudja hívni a Szent Lelket, aki képessé tehet bennünket arra, hogy megtaláljuk a Jézus szívébe vezető Utat. Végezetül és beteljesedésként: amikor Krisztus testét és vérét magunkhoz vesszük az eucharisztiában, akkor egy olyan testi és lelki egységbe kerülünk Jézussal, a vele együtt élő Szentháromsággal, és minden hívővel, aki a kereszténység megalapítása óta eddig, ekkor és majd ezután élni fog az eucharisztia szentségével, amely kitörli a bennünk élő sötétséget, és beemel minket Jézus ERŐ-terének szeretetközösségébe. (Ha többet szeretne erről olvasni, kérem, olvassa el az írásomat itt.)

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Feliratkozás RSS - irgalom csatornájára